Személyijövedelemadó-változások (II. rész)
Az adóról történő rendelkezés szabályai (ideértve az önkéntes pénztárba, nyesz-számlára befizetett összegeket) nem változnak, de az igénybe vehető kedvezmény mértéke 30%-ról 20%-ra csökken. Nagy hangsúlyt kap a családok támogatása jövőre. Már az első és második gyermek után is 62 500 forintot, míg három és több eltartott esetében 206 250 forintot lehet az adóalapból levonni gyermekenként és jogosultsági hónaponként. Változik a külön adózó jövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ingatlanátruházás) adóterhe is jövőre. Az eddigi 10-20-25% mértékű adókulcsokat felváltja az egységes 16%, de itt nem kell adóalapkiegészítéssel számolni.
Az ingatlan átruházásából származó jövedelem szabályaiban pontosítja a Javaslat, hogy a jövedelem megszerzése időpontjának meghatározását ingatlanrész szerzése esetén is alkalmazni kell, továbbá pontosítja, hogy az ingatlan több részben történő megszerzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ingatlan újjáépítése, leválasztás, megosztás esetén is. Hatályon kívül kerülnek az ingatlan bérbeadására vonatkozóan meghatározott külön adózási szabályok. Ezen jövedelmek így - az ingatlan-bérbeadás tekintetében, amennyiben azt a magánszemély nem egyéni vállalkozóként végzi - nem "külön adózó" jövedelemként, hanem az összevont adóalap részeként adókötelesek.
Továbbra sem kell bevallani az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az abból származó adóévben megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot. Az adózók bevallási kötelezettségének további egyszerűsítése érdekében az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás eddigi lehetősége mellett a Javaslat új lehetőségként vezeti be az adónyilatkozatot. A magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha kizárólag egy munkáltatótól szerez összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a levont adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az ezer forintot nem haladja meg. További feltétel, hogy a magánszemély nem számol el tételesen költséget, más bevallási kötelezettség alá eső jövedelmet nem szerez, adókedvezményeket nem vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vesz igénybe és adójáról önkéntes pénztári, nyesz nyilatkozatot nem ad. Nem zárja ki azonban az adónyilatkozat megtételét, ha a magánszemély a munkáltatóján kívül más kifizetőtől is kap alkalmanként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, melyből a kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta.
A Javaslat az 1. számú mellékletben felsorolt adómentes jövedelmek közé helyezi át a hatályos szabályok szerinti adóterhet nem viselő járandóságokat, hiszen az egy kulccsal történő adóztatás bevezetése ezen adójogi kategória megkülönböztetését nem indokolja. Egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 500 millió forintos adóalapig marad 10 százalék, az e fölötti részre 19 százalék, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó mértéke azonban 25-ről 16 százalékra csökken. A Javaslat hatályon kívül helyezi a kisösszegű kifizetésekre és egyösszegű járadékmegváltásokra vonatkozó, valamint a külföldi, de nem egyezményes országban illetőséggel bíró magánszemély részére kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címén fizetett bevétel utáni adókötelezettségről rendelkező külön adózási szabályokat.
Forrás: PWC
