Megszűnik a tevékenységre jellemző járulékszabály
 

Az adócsomagban a kormány több társadalombiztosítási szabályt is módosítani javasol, ezek értelmében megszűnik a főállású vállalkozókra irányadó, a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés, a legalább a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés szabálya.
Hírlevél feliratkozás
Feliratkozom a témához kapcsolódó ingyenes hírlevélre:
Milyen a legutóbbi hírlevél?

Az új minimális járulékalap az egyszeres minimálbér, illetve - középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén - a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan - a garantált bérminimum összege. Az eva adózóknál is megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya, a járulékalap a minimálbér összege lesz.

Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat alapján módosul a járulékalapot képező jövedelmek felsorolása, továbbá a hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj újra biztosítási kötelezettséggel jár, ugyanakkor ezzel egyidejűleg társadalombiztosítási jogosultságokat is teremt. Módosul a minimálbér fogalma. A minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt, ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét jelenti.

A vonatkozó rendelet alapján 2010-re a minimálbér 73.500 forint, a garantált bérminimum összege 89 500 forint, 2011-re az új összegeket is kormányrendeletben határozzák majd meg. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4.950 forintról 5.100 forintra, napi összege 165 forintról 170 forintra változik.

A javaslat tartalmaz egy átmeneti szabályt, amely kimondja, hogy azok a vállalkozók, aki nem megfelelően alkalmazták a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetésre vonatkozó szabályokat, azokkal szemben az adóhatóság emiatt ne alkalmazhasson mulasztási bírságot vagy adóbírságot. A kormány javasolja a járulékfizetési felső határának bevezetését a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulékra és a társas vállalkozás által fizetendő társadalombiztosítási járulékra is. Ezek konkrét összegét a költségvetési törvény határozza meg.

Forrás: MTI