Adózás rendje 2010 évközi változások
Iparűzési adóval kapcsolatos változások
- 2010.06.29-vel az iparűzési adó kezelése visszakerült az Önkormányzatokhoz. Így a szeptember 15-éig megfizetendő helyi iparűzési adóelőleg összegét a helyi önkormányzatoknál vezetett számlaszámra kell megfizetni, év végén a bevallást részükre megküldeni, és a befizetést is részükre teljesíteni.
- Ha valamely társaság, egyéni vállalkozás év közben megszünteti tevékenységét, akkor a tevékenység befejezését követő hó 15. napjáig kell az adót megfizetni, és bevallani.
- A helyi önkormányzatok havonta egyszer fordulhatnak segítségért az APEH-hoz, hogy az Önkormányzatnál mutatkozó hátralékot, adótartozást az APEH hajtsa be. A tartozás összegének a 10.000 Ft-ot meg kell haladnia
A következő adónemek szűnnek meg:
- vízi járművek, légi járművek, nagy teljesítményű személygépkocsik vagyonadója
A hatályba lépés napja augusztus 16. Nem visszamenőleges hatállyal lépett életbe a törvény, ami azt jelenti, hogy az első részletre bevallott és befizetett összeget nem lehet visszakérni az APEH-tól. Ha egy vállalkozás többet fizetett be, mint amennyi az első részlet összege volt, akkor a 1017-es átvezetési nyomtatványon kérheti a kiutalását, valamint az átvezetését is. A II. negyedévi cégautóadóból a vagyonadó csökkentő tételként még figyelembe vehető, a későbbiekben azonban már nem.
- Egyenes ági rokonok esetén az ajándékozási és az öröklési illeték megszűnt. A hatályba lépés napja 2010. augusztus 16, de a július 1-e után kötött ügyletek esetén már az új szabályoknak megfelelően kell eljárni.
- 2011. évtől szűnnek meg a vállalkozások kommunális adója, az üdülőépület után fizetendő idegenforgalmi adó, és a vízgazdálkodási termelői érdekeltségi hozzájárulás
- 2010. augusztus 1-jétől megszűnik a TV-készülék üzemben tartási díja
- 2010. szeptember 27-től megszűnik a bérfőzési szeszadó.
Max. 50 l mennyiségig nem kell az adót megfizetni, kár magánfőzésről, akár bérfőzésről legyen szó. A magánfőző készülékeket nem kell bejelenteni az adóhatóság részére.
50 l felett kell jövedéki adót fizetni, amelynek mértéke 100 literenként 276.100 Ft
2 literes palackos kiszerelésben a vendégei számára bejelentés nélkül lehet értékesíteni.
Egyéb változások az adózás rendjében:
- Nem kell adószámot kérnie a magánszemélynek az ingatlan bérbeadáshoz, ha nem lesz ÁFA-s a tevékenység. Ezen változás az Art. 21.§ 16. szakaszában jelent meg.
Augusztus 30-val APEH tájékoztató is megjelent ezzel kapcsolatosan
- Új Széchenyi-kártyaprogramhoz állami viszontgarancia kapcsolódik. Tehát amennyiben az adós nem fizet, akkor az adóson, és/vagy a kezesen az APEH be fogja hajtani ezen tartozást
- Könnyített adóigazolás kérésének lehetősége 2010. december 31-éig meghosszabbítva. Ez azt jelenti, hogy akinek 2008. szeptember 30-i után került felhalmozásra adótartozása, és közbeszerzési eljárásban vesz részt, akkor a könnyített adóigazolás kérésének a lehetősége alapján az APEH kiad 0-s igazolást részére, hiszen az APEH 2008. szeptember 30-i előtti folyószámla kivonat állapotát vizsgálja meg.
Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi 75. törvény
A törvény 2010. augusztus 1-jétől lépett hatályba.
E törvény keretében munkaviszonyt lehet létesíteni alkalmi munkára, mezőgazdasági, és turisztikai idénymunkára.
1. Mezőgazdasági idénymunka: nem változott a besorolás
Azonos felek között mezőgazdasági idénymunkára munkaviszonyt maximálisan 120 napra lehet létesíteni.
2. Turisztikai idénymunka: Hogy mit tekintünk turisztikai idénymunkának azt a 2005. évi 164. törvény a kereskedelemről szabályozza. Az adott vállalkozásnak, - amely ilyen idénymunkára foglalkoztat alkalmazottat -, a tevékenységének kell besorolhatónak lenni a turisztikai szolgáltatások körébe.
3. Alkalmi munka: határozott idejű munkaviszony. Azonos felek között legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül 90 napig állhat fenn ilyen jogviszony. Ha a munkáltató korábban is foglalkoztatott egy adott munkavállalót alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, vagy a 2010. április 1-jétől 2010. július 31-ig terjedő időszakban érvényben levő jogszabály keretében, akkor ezeket a napokat figyelmen kívül kell hagyni az éves 90 napos keret számolásakor.
- Foglalkoztathatósági létszámkorlátot építettek be a törvénybe. Ez azt jelenti, hogy minden vállalkozásnak kötelező kiszámítania a tárgyhónapot megelőző 6 havi átlagos statisztikai állományi létszámot.
· Amennyiben egy vállalkozás nem foglalkoztat alkalmazottat, akkor naponta 1 fő alkalmi munkavállalót foglalkoztathat.
· Amennyiben egy vállalkozás egy és 5 fő között foglalkoztat alkalmazottat, akkor naponta 2 fő alkalmi munkavállalót foglalkoztathat.
· Amennyiben egy vállalkozás 6 és 20 fő között foglalkoztat alkalmazottat, úgy 4 fő alkalmi munkavállalót foglalkoztathat.
· Amennyiben egy vállalkozás 20 fő felett foglalkoztat alkalmazottat, úgy az átlagos statisztikai létszám 20%-át foglalkoztathatja.
Az átlagos statisztikai létszám számítása megváltozott, erről a 3/2010 KSH közlemény rendelkezik.
A létszámkeretet egyenlőtlenül is fel lehet használni. Ez azt jelenti, hogy amit még a vállalkozás nem használt fel, azt később, év végéig felhasználhatja.
- Ha valakit alkalmi és idénymunkásként is alkalmaznak, annak együttesen nem haladhatja meg az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás napjainak a száma a 120 főt.
- Nem kötelező sem a jelenléti ív vezetése, sem a szerződés kötése. Amennyiben a munkavállaló kéri az írásos szerződést, akkor a munkáltató köteles írásban kiadni. Az APEH részére eljuttatott 10T1042E nyomtatványon történő bejelentéssel létrejön a jogviszony.
- Harmadik országbeli állampolgár kizárólag mezőgazdasági idénymunkásként foglalkoztatható.
- Ha a munkáltatónak az adótartozása meghaladja a 300.000 Ft-ot, akkor nem foglalkoztathat egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottat
- Ha a munkáltató a létszám vagy az időkeretet túllépi az egyszerűsített foglalkoztatás keretében, akkor a egyszerűsített közteher megfizetése helyett a normál szabályok szerint kell alkalmazni a munkavállalót a feltárás idejétől mindaddig, ameddig jogosulatlanul használta a kedvező szabályokat. (TB és egyéb munkaviszony keretében felmerülő járulékok megfizetése)
- A bejelentést követően 2 óra áll arra rendelkezésre, hogy módosítani lehessen az adatokat, ill. a módosítás napján reggel 8 óráig.
- Közteherfizetés:
1. idénymunka esetén 500 Ft/fő/nap
2. alkalmi munka esetén 1.000 Ft/fő/nap
A közteher megfizetése azokon a napokon kell, amely napokon a munkaviszony létrejön.
- A munkavállaló béréből nem kerül levonásra a normál foglalkoztatás keretében levonásra kerülendő tételek, valamint a vállalkozás sem fizeti meg utána a normál szabályok alapján történő foglalkoztatás keretében fizetendő tételeket.
- Magánszemélynek ezen törvény alapján megszerzett jövedelmét nem kell bevallani, kivéve ha
· külföldi személy
· az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme a 840.000 Ft-ot meghaladja
· ezen jövedelme mellett szerez olyan más jövedelmet, amelyből SZJA levonás történt
- A Munkavállaló ezen jövedelme után csak baleseti ellátásra és nyugellátásra jogosult, orvosi ellátásra azonban nem. Tehát ezen napok a szolgálati idő számításába beszámítanak.
- Az alkalmi munkavállalónak havonta ki kell adni egy igazolást, amelyen szerepel az adott hónapban megszerzett jövedelme. Az éves M30-as igazolás kiadása nem kötelező.
- Akit alkalmi munkavállalóként foglalkoztatnak, az nem kaphat kevesebbet, mint a minimálbér, tehát naponta 3.380 Ft-os bérnél nem kaphat kevesebbet.
- Ha valamely alkalmi munkavállalónak fizetett juttatás meghaladja a minimál bér kétszeresét, akkor a minimálbér kétszerese feletti rész nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, társasági adó alapot növelő tétel.
- Akit alkalmi munkavállalás keretében foglalkoztatnak, és pályakezdőként ez az első jogviszonya, akkor nem veszíti el annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben START kártya keretében foglalkoztassák. Ha idénymunkásként foglalkoztatják, akkor elveszíti ezt a lehetőséget.
4. Háztartási munka:
- A háztartási munkát a 2010. évi 90. törvény adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak nevezi.
- Háztartási munka magánszemély és magánszemély között jöhet létre.
- Háztartási munka keretében foglalkoztatott alkalmazott bejelentése a 10T1043H nyomtatványon történik. A nyomtatvány módosítására 24 óra áll rendelkezésre. A bejelentés egész hónapra szól. A bejelentést meg kell ismételni minden hónap első napján ill. a munka megkezdése előtt, ha a munka több hónapig szól.
- A foglalkoztatottnak 1.000 Ft/fő/hó regisztrációs díjat kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy hány napig foglalkoztatják. A regisztrációs díjat minden hónapot követő hó 12-éig kell megfizetni.
- A fizetésnek nincsen felső határa.
- Az ilyen foglalkoztatásban foglalkoztatott magánszemély nem szerez semmilyen ellátásra jogosultságot, és nem minősül biztosítottnak.
- Az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás keretében megszerzett jövedelemről a magánszemély kérhet igazolást, de nem kötelező ilyet adni. A minta az APEH honlapján megtalálható lesz.
- Ha valamely foglalkoztató nem jelenti be az alkalmazottját, akkor a normál szabályok szerint kell a bérezését az alkalmazottnak kiszámítania, de mint az utána fizetendő járulékokat, mind a levonásokat a foglalkoztató fizeti, és a mulasztási bírságot is kiszabhat az APEH, amelynek az összege 100.000 Ft.
- A törvény 2010. augusztus 15-től lép hatályba, a regisztrációs díjat először október 12-ig kell megfizetni.
- A régi Efo törvény 2010. augusztus 14-ig volt érvényben.
Illeték törvény változásai
- 2010. évi 90 törvény 25-30.§-i rendelkeznek az illetéktörvény változásairól.
Az egyenes ági rokonok között az öröklés és ajándékozás illetékmentes, ezen szabályt már a 2010.07.01-i elbírálásoknál is alkalmazni kell.
- Az ajándékozást és öröklést minden esetben be kell jelenteni, még akkor is, ha nem kell fizetni utána illetéket. Ha nem jelentik be, akkor mulasztási bírsággal sújtható a be nem jelentés.
ÁFA törvény változásai
- 2010. június 17-től amennyiben ingyenes termékátadás történik, adományt karitatív célból adunk egy másik társaságnak, alapítványnak, akkor nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség.
- Az Art. változásaival összhangban 2010.08.14-től az a magánszemély, aki kizárólag ingatlan bérbeadással foglalkozik, és mellette nem folytat más adóköteles tevékenységet, és ingatlan bérbeadási tevékenységét is ÁFA-mentesen kívánja folytatni, akkor nem kell adószámot kiváltania, csak lehetőség. Ezen magánszemélyeknek elegendő a számviteli törvényekben rögzített számviteli bizonylat kiállítása.
Akik korábban kiváltották az adószámukat, azon magánszemélyeknek nem kell törölniük az adószámukat, annak megléte mellett számlázhatnak tovább.
- 2010.09.27-i hatállyal lép életbe a 24/1995 PM rendelet módosítása, amely szerint a számlák másolati példányait nem kell besorszámozni. (Nem kell feltüntetni, hogy hány példányban került kiállításra. Azonban a bizonylati úttal el kell tudni számolni)
- Változott az elektronikus úton előállított számlák elektronikus úton történő archiválása. Ezután az átvevő által is megtörténhet az elektronikus archiválás, azonban. polgári peres eljárásoknál, nyomtatott, papír formában is szükséges az ilyen számlák megléte.
- Amennyiben egy egyéni vállalkozó átalakul egyéni céggé, akkor az egyéni cég egy önálló jogalanynak minősül, így az egyéni vállalkozásból átvett, gazdasági tevékenységhez használt eszközök értéke után az Áfa-t fel kell számítani, meg kell fizetni, az ÁFA törvény megszűnésre vonatkozó szabályai alapján.
- Amennyiben egy egyéni vállalkozó szünetelteti valamely tevékenységét, de más gazdasági tevékenységet folytat, abban az esetben szükséges, hogy ÁFA bevallást nyújtson be. Amennyiben a tevékenység szüneteltetése alatt nem végzek más gazdasági tevékenységet, akkora a szüneteltetés megkezdésekor és a végén is szükséges egy 0-s ÁFA bevallás beadása.
SZJA változások
- Egyéni vállalkozó jövedelmének megállapítása
Az adóalapot arányosítással kell megállapítani. Az arányosítást naptári napok alapján kell elvégezni.
I. félévi adóalap: adóalap (teljes évre számított)/365*181
II. félévi adóalap: adóalap (teljes évre számított)/365/184
2010. I. félévében 50 millió ft adóalapig 10%-os adókulcsot alkalmazhat, ha megfelel a törvényekben foglalt előírásoknak, az a fölötti részre 19%-os adókulcsot érvényesíthet. Amennyiben nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, a teljes I. félévi adóalap után 19%-os adókulcsot érvényesít.
2010. II. félévében 250 millió ft-os adóalapig az egyéni vállalkozó mindenféle feltétel megléte nélkül 10%-os adókulccsal számolja el az adóját, 250 millió ft felett pedig 19%-os adókulcsot kell alkalmaznia.
- Önálló tevékenység keretében végzett bérbeadás esetén el lehet számolni bevétel csökkentő tételként az értékcsökkenési leírást. Erről szóló rész a 11. számú melléklet 18 § 1. bekezdés c, pontjában található.
- Adómentes az a jövedelem, amelyet a munkáltató az árvízkárosult munkavállalójának ad árvízkárosult bevétel címen.
- Az EKHO törvény kiegészült FEOR számokkal. Ez azt jelenti, hogy edző, sportedző, sportmunkás, hivatásos sportoló is választhatja az EKHO szerinti adózást. Ő rájuk a 100 millió ft-os bevételi értékhatár fog vonatkozni, most 2010. évben a II. félévre tudják az EKHO szerinti adózást választani, így 50 millió ft-os bevételig választhatják az EKHO-t.
- Visszamenőleges hatállyal, január 1-jétől érvényes a 98%-os különadó. Olyan társaságoknál, akiknél közpénz forog (közszféra, költségvetési szervek) és akik a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére tekintettel adnak jövedelmet, és amely jövedelem meghaladja a 2 millió Ft-ot, azoknál a kifizetéseknél 2 millió ft-ig az SZJA törvényben foglaltaknak megfelelően kell elszámolni az adófizetési kötelezettséget, a 2 millió ft feletti részre 98%-os mértékű különadót kell fizetni.
- EVA adóalanyú egyéni vállalkozó nem szüneteltetheti tevékenységét.
Társasági adótörvény változások
- 2010. évben a társasági adóalap meghatározása a következő módon történik:
I. félévi adóalap kiszámítása: teljes évre számított adóalap/365*181
II. félévi adóalap kiszámítása: teljes évre számított adóalap/365*184
Az I. félévi adóalap után, ha a társaság megfelel a törvényekben foglalt feltételeknek, akkor az 50 millió Ft-os adóalapig 10%-os adókulcsot alkalmaz, az a fölötti részre pedig 19%-os adókulcsot kell alkalmaznia. Amennyiben nem felel meg a 10% adókulcs alkalmazására vonatkozó feltételeknek, akkor a társaság a teljes I. félévi adóalap után 19%-os adókulccsal számolja el adóját.
A II. félévi adóalap után 250 millió ft-os értékhatárig a társaságok 10%-os adókulcsot alkalmaznak, 250 millió ft felett pedig 19%-os adókulcsot alkalmaznak.
