Állásfoglalás

Az alábbi kérdésben kérjük tájékoztatásukat:

Megbízónk egy belföldi társaság, 2008. évben nem lakás céljára szolgáló használt ingatlant értékesített ÁFA köteles adóalany részére. Megbízónk ingatlan értékesítési tevékenységre az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta.

Partnerünk az adásvételi szerződés alapján adóalap + ÁFA felszámításával állította ki az ingatlan értékesítéséről a számlát, amelyről utólagos egyeztetés során kiderült, hogy helytelenül jártak el, mert a hatályos ÁFA tv. 142. § (1) j.) pontja alapján fordított ÁFA szabálya szerint kellett volna kiállítani. Ez azt jelenti, hogy ÁFA felszámítása nélkül kell a számlát kiállítani és a vevőnek kell a vételárra jutó ÁFA fizetési kötelezettséget beállítani a bevallásba és levonni, amennyiben arra jogosult.

Kérdésünk, hogy jár el helyesen partnerünk a helyesbítő számla kiállításánál? Egy számlán belül levezethető-e a módosítás az eredeti adatok (-) előjellel való feltűntetésével, valamint a helyes adatok szerepeltetésével, miközben a dátumok a kiállítás időpontjának kivételével az eredeti adatot tartalmazzák?
Megfelelő és elegendő-e a szerződés módosítása aszerint, hogy az eredeti számla adóalapja az új számla szerinti ellenértéknek minősül, mely nem tartalmaz ÁFÁ-t?
Minden jogszabályi előírásnak megfelel-e a fent körvonalazott helyesbítés annak érdekében, hogy partnerünk jogszerűen járjon el a számla helyesbítés során keletkező ÁFA többlet visszaigénylése során.
 

APEH állásfoglalása:
A számla módosítására több módszer is létezik.
Az egyik az Ön által is ismert, miszerint a módosítás okának megjelölése mellett a korrekciós bizonylaton egymás alatt fel kell tüntetni az eredeti tételt, a módosított tételt, és a különbözetet.
A javítás másik módjaként az is elfogadható , ha hibás számlát a számlakibocsátó lestornózza, majd új számlát állít ki.
A törvény előírása alapján a számla (sztornózása) 2008. január 1-jét követően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. Törvény (továbbiakban áfa törvény) 170. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő okirattal történhet, amely a 168. § (2) bekezdése értelmében számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősül.
A két fél közötti szerződés tartalmára vonatkozóan az adótörvények nem tartalmaznak meghatározást.