Számviteli feladatok az újonnan alakuló gazdasági társaságoknál

Az adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapításáért köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni.

A gazdasági társaságoknak az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatásához cégbírósági bejegyzésre van szükségük, ezért az adózó a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem benyújtásával kezdeményezi az adószám megállapítását.

Vannak azonban olyan adatok, amelyeket az adózónak – a cégbírósági bejelentkezésen túl – a cégbírósághoz történő bejelentkezés napját, azaz az adószám kiadásának napját követő 15 napon belül közvetlenül az állami adóhatósághoz kell írásban bejelentenie.

Ilyen adatok többek között:

- az iratok őrzésének helye, abban az esetben, ha az eltér a székhelyétől,
- a képviselők személyében bekövetkezett változás, adóazonosító számmal,
- a tulajdonosok személyében bekövetkezett változás, szintén adóazonosító számmal,
- a létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenységek,
- a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napja,
- székhelyszolgáltatás biztosítása esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda neve, elnevezése, adószáma, a   megbízás kezdő időpontja és a megbízás hatóköre,
- a tevékenység nonprofit jellege, illetve
- a végelszámolás elhatározása.

A cég bejegyzése iránti kérelmet mindig elektronikus úton szükséges benyújtani a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére. Az adóhatósághoz a bejelentkezés azonban írásban történik, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által rendszeresített nyomtatványon, papír alapon vagy elektronikus úton kerülhet beadásra.

Az adóhatóság az adózót a nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról. Az adózót ezt követően az adóhatóság az adószámon tartja nyilván, és az adóhatósághoz intézett beadványokon erre kell hivatkoznia.

Fontos kiemelni, hogy a vállalkozási tevékenységet folytató adózónak minden, a korábban bejelentett adatokban történő változást az ennek bekövetkeztétől számított 15 napon belül, az erre rendszeresített adatmódosító lapon kell bejelentenie az állami adóhatósághoz.

A bejelentkezési, illetőleg a változásbejelentési kötelezettség késedelmes, hibás vagy hiányos teljesítése esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, amelynek összege nem magánszemély adózóknál 500 ezer forintig terjedhet.

Ha valamely adatot a bejelentkezésnél a cégbírósághoz jelentett be az adózó, annak változását is ugyanott köteles bejelenteni, és kizárólag azokat a változásokat szükséges közvetlenül az adóhatósághoz jeleznie, amelyekről a cégbíróság nem tájékoztatja az adóhatóságot.

A felsoroltakon kívül további változás az általános forgalmi adóra vonatkozó nyilatkozat módosítása, illetve a közösségi adószám megállapítása vagy megszüntetése iránti kérelem benyújtása is. Az általános forgalmi adóra vonatkozó nyilatkozat módosítását a változást megelőző adóév utolsó napjáig kell megtenni, és ez a határidő jogvesztő. A közösségi adószám megállapítása iránti kérelmet viszont a kereskedelmi kapcsolatot megelőzően szükséges kérnie.

A bejelentkezéssel egyidejűleg az adózónak közösségi adószám megállapítását kell kezdeményeznie. Közösségi adószámmal annak az adózónak kell rendelkeznie, aki/amely az Európai Unió tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kíván kereskedelmi kapcsolatot folytatni.

A gazdasági társaságok képviseletét ellátó, nem magyar állampolgárságú személyeknek is a jövedelem megszerzése előtt célszerű kezdeményeznie az adóazonosító jel megképzését, mivel az adóhatóság – a korábbi szabályoktól eltérően – már a nem magyar állampolgárságú személyt sem tarthatja nyilván az útlevélszámon.

A cégbírósághoz benyújtott bejelentkezési nyomtatványon az adózónak nyilatkoznia kell arról is, hogy az általános forgalmi adó vonatkozásában

- alanyi mentességet választ;
- az adómentesség helyett egyes ingatlanok értékesítésére, bérbeadására az adókötelessé tételt, vagyis az áfafizetési kötelezettséget választja;
- a tevékenység közérdekű és/vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel kizárólag adómentes tevékenységet folytat;
- egyéb, speciális jellegére tekintettel az adómentes tevékenységnél az adókötelessé tételt választja, vagy
- valamely különleges adómegállapítási módot választ.

 Célszerű kiemelt figyelmet fordítani az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozatra, mert az egyes adózási módok választásának a társaság későbbi működése során nagy jelentősége van az általános forgalmi adó kötelezettségének megállapítása szempontjából. Így például, abban az esetben, ha az adóalany az egyébként adómentes körbe tartozó ingatlan értékesítésére és/vagy bérbeadására adófizetési kötelezettséget választ, attól a választás évét követő ötödik naptári év elteltéig nem térhet el.

A cégbejegyzéssel érintett társaság a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjával jön létre. A gazdasági társaság ugyanakkor a cégbejegyzést megelőző időszakban a létesítésének időpontjától a cégbírósági bejegyzés napjáig előtársaságként működhet. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat, könyvvezetésre és a cégjegyzékbe történő bejegyzésének napjától számított 90 napon belül előtársasági beszámoló készítésére, nyilvánosságra hozatalára és közzétételére kötelezett. A bírósági cégeljárás azon változására tekintettel, miszerint a jövőben egyre rövidebb időt vesz igénybe az elektronikus cégbejegyzés, a számviteli törvény lehetővé teszi, hogy az előtársasági beszámolót, mint önálló beszámolót, a társaság ne készítse el, ha a vállalkozó az előtársasági időszak alatt nem kezdte meg vállalkozási tevékenységét.

Az újonnan alakuló társaságok az alakulás időpontjától számított 90 napon belül kötelesek elkészíteni számviteli politikájukat. A számviteli politika keretében írásban kell rögzíteni azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, illetve nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a számviteli törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállásakor alkalmaz, valamint hogy az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.

A számviteli politika keretében el kell készíteni:

a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát,
b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát,
c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot,
d) a pénzkezelési szabályzatot.

Az újonnan alakuló gazdálkodó szervezetről az alapinformációkat a cégbejegyzést követő 15 napon belül kell benyújtani a Központi Statisztikai Hivatalhoz.

Az alakulástól számított 15 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon szintén be kell jelenteni az állami adóhatósághoz a helyi iparűzési adó kötelezettségének kezdetét, a helyi iparűzési adó bevételére jogosult települési önkormányzat megjelölésével. Ha a gazdálkodó más önkormányzat illetékességi területén ideiglenesen iparűzési tevékenységet folytatna, úgy az alkalmi jellegű tevékenység megkezdése előtt, de legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján változásbejelentési kötelezettsége áll fenn, szintén az állami adóhatóság felé.

Forrás: www.rsmdtm.hu