Vagyonadó 2010

Adóalany

A belföldi és a külföldi magánszemélyeket és szervezeteket terhelheti, ha magyarországi lakás vagy üdülő tulajdonosa.
Mentes az adó alól a magyar állam, a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyház és a NATO, továbbá az a személy vagy szervezet, amelynek adómentességét nemzetközi szerződés írja elő.

Főszabály szerint az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki a naptári év első napján a lakóingatlan tulajdonosa. Több tulajdonos esetén az adót a tulajdoni hányadok arányában kell megfizetni. Ha a lakóingatlant vagy egy részét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (haszonélvezeti, használati, kezelői, vagyonkezelői jog) terheli, e jog birtokosa az adó alanya az ingatlannak e jogával lefedett értékrészre. Ha az ingatlanon egyidejűleg több személynek van vagyoni értékű joga, őket arányosan terheli az adó.

Ha a lakóingatlannak több tulajdonosa is van, egyikük átvállalhatja a többitől az adókötelezettséget, de ha a nyilatkozattevő elmulasztja befizetni az adót, és a végrehajtás eredménytelen vele szemben, a többi tulajdonos köteles a saját tartozását megfizetni.
Tulajdonosnak fő szabály szerint az a személy vagy szervezet számít, aki vagy amely az év első napján az ingatlan nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Ha az ingatlanügyi hatósághoz tulajdon-átruházási szerződést nyújtanak be, és az ezt a tulajdoni lapon széljegyzi, a rákövetkező évben már a szerző felet kell tulajdonosnak, vagyis a vagyonadó alanyának tekinteni akkor is, ha a széljegyzést követő év első napjáig nem jegyzik be tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba.
Ha a lakóingatlant a felépítése előtt veszik meg, akkor a tulajdonos csak a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének az időpontjával minősül tulajdonosnak. Ha a tulajdont egyéb módon szerzik meg, tulajdonosnak azt kell tekinteni, akit a polgári törvénykönyv annak minősít, s a tulajdonszerzés időpontja is a Ptk. szerinti időpont.

A lakóingatlan

Az adó a lakóingatlanokat terheli. Lakóingatlan a lakástörvény szerint lakásnak és a vagyonadótörvény szerint üdülőnek minősülő épület, épületrész a hozzá tartozó telekkel, telekhányaddal együtt.
Lakásnak az az épület vagy helyiségcsoport minősül, amely a lakástörvény szerinti komfortfokozatba besorolható, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház, vár megnevezéssel tartják nyilván. Lakásnak, illetve üdülőnek számít természetesen a társasházban, illetve társasüdülőben önálló helyrajzi számmal rendelkező lakás, illetve üdülő is.
Üdülőnek a vagyonadótörvény szerint az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként, üdülőépületként, hétvégi házként, nyaralóként, csónakházként feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész számít.
A több lakást magában foglaló épület esetén nem az épület egésze az adó tárgya, hanem az egyes lakások, akkor is, ha azok osztatlan közös tulajdonban állnak.

Adókötelezettség

A vagyonadó kötelezettség lakóingatlan után az arra kiadott használatbavételi, illetve fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján, engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett lakóingatlan esetén pedig a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik, s minden évben a teljes évre szól.
A lakóingatlan utáni adókötelezettség annak az évnek az első napján szűnik meg, amikor az adóköteles épület megsemmisül, vagy azt lebontják.
Az adókötelezettséget nem érinti az ingatlan használatának a szüneteltetése (pl. csak a nyári hónapokban van kiadva az üdülő, az ingatlan tulajdonosa külföldön dolgozik), az adót ilyen esetben is meg kell fizetni.

Az adó alapja
Az adó alapja a lakóingatlannak, illetve a lakáson lévő vagyoni értékű jognak a naptári év első napján fennálló állapot szerinti forgalmi értéke.
A forgalmi érték az a pénzben kifejezhető érték, amennyiért a vagyontárgy normál körülmények között, vagyis nem kényszerhelyzetben, eladható.
Az adóalapot lakóingatlanonként kell kiszámítani, tehát az egy tulajdonban lévő több lakóingatlan forgalmi értékét nem kell összevonni, hanem mindegyikre külön-külön kell kiszámítani.
A vagyonadót önadózással kell befizetni.

Adóhatósági forgalmiérték-becslés

A forgalmi érték meghatározására a törvény nem ír elő szabályt, a lakás értéke megbecsülhető például a környéken eladott lakások, üdülők eladási ára alapján is, de értékbecslésért az állami adóhatósághoz is lehet fordulni.
Ez esetben a kérelmezőnek az ügyfélkapun vagy az állami adóhatóság honlapján kitölthető adatlapon kell közölnie ingatlana ott kért fizikai paramétereit az állami adóhatósággal. Az adóhatóság a lakás forgalmi értékét a saját forgalmiérték-adatbázisában lévő forgalmiérték-adatok összevetésével kalkulálja ki. A kérelmező a lakóingatlana ezen adatok alapján becsült forgalmi értékét az általa megadott e-mail címre kapja meg az állami adóhatóságtól. Az állami adóhatóság forgalmiérték-becslő szolgáltatása várhatóan 2009. december közepétől érhető el a honlapján, illetve az ügyfélkapun keresztül.
Az állami adóhatóság forgalmiérték-becslő szolgáltatása ingyenes, azaz a kérelmezőnek sem eljárási illetéket, sem igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie érte.
Az adózót nem köti az állami adóhatóság forgalmiérték-becslése, attól eltérő adóalapot is megállapíthat magának az adóbevallásban. Ha az adózó az adóhatóság hat hónapnál nem régebbi becsült értékén vallja be az adóját, azt úgy kell értékelni, hogy a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Vagyis nem szabható ki adóbírság, késedelmi pótlék, ha az adóhatóság ellenőrzésekor megállapítja, hogy az adózó valóságos adatokat adott ugyan meg, de az ingatlan értékét befolyásoló egyéb körülmények miatt a forgalmi érték mégsem annyi, mint ami az adóhatósági becslésben szerepelt, s mulasztási bírság sem, ha az adózó azért nem adott be bevallást, mert az adóhatóság becslése szerint a lakás nem érte el az adóköteles értékhatárt.

Vitatott forgalmi érték

Ha az adóhatóság az ellenőrzéskor a határozatában azt állapítja meg, hogy a bevallott forgalmi érték szerinte nem a tényleges forgalmi érték, és az eltérés legalább 10%, akkor az általános szabályok szerint adóbírsággal és késedelmi kamattal növelten kiveti az adókülönbözetet.
Ha a bevallott forgalmi érték és az adóhatóság megállapítása szerinti érték különbözete 10 %-nál kisebb, az adóhatóság nem állapíthat meg adóbírságot, késedelmi pótlékot, de az adóhiányt meg kell fizetni.
Ha az adóalany önellenőrzéssel 10%-nál kisebb mértékben módosítja a forgalmi értéket, nem kell önellenőrzési pótlékot fizetnie. Ismételt önellenőrzésnél azonban már igen.

Az adó mértéke

A vagyonadó az adóalapnak a 30 millió forintot meg nem haladó része után 0,25 százalék, az adóalap 30 millió forint feletti, de 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35 százalék, az adóalap 50 millió forint fölötti része után 0,5 százalék.

Lakóingatlan-értéktől függő mentesség

Ha az adóalanynak a naptári év első napján a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen, vagyis életvitelszerűen a lakóhelyéül szolgáló lakása forgalmi értéke nem éri el a 30 millió forintot, akkor nem kell megfizetnie az azután terhelő adót. A 30 milliós értékhez kötődő mentesség csak akkor él, ha a tulajdonos a lakásban lakik.
Ha nem, és a lakás forgalmi értéke 15 millió forint alatt van, akkor nem kell megfizetni az adót akkor sem, ha az adóalanynak több lakástulajdona is van, de ez a mentesség is csak egy lakásra érvényesíthető, illetve az adóalany választása szerint lakás helyett egy üdülőre.
Két mentesség legfeljebb két lakásra érvényesíthető, a harmadik vagy többedik lakás vagy üdülő után a forgalmi értéktől függetlenül meg kell fizetni az adót.
Az adóalany saját maga döntheti el, hogy melyik lakóingatlanát minősíti második, azaz adómentes, illetve többedik, azaz adóköteles lakóingatlannak.

Idős és elesett emberek mentessége

A 62. életévét betöltött, illetve a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő adóalany lakóhelyéül szolgáló lakás értékéből 10 millió forint adómentes, feltéve, hogy a lakás összértéke legfeljebb 50 millió forint, és az adóalany egyedül, vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő közeli hozzátartozójával él a lakásban, és a háztartás egy főre eső jövedelme az adóévet megelőző évben az öregségi nyugdíj legkisebb összegének legfeljebb a kétszerese volt. (2009-ben 57 ezer forint)

Felújítási adókedvezmény

Akik 2010. január 1-jét követően lakóingatlant vagy lakóingatlant magában foglaló épületet felújítanak, csökkenthetik a felújítás befejezését követő adóévi adójukat. Az adóból a felújítással összefüggésben igénybe vett szolgáltatásról, vásárolt termékről az adóalany nevére kiállított számlában szereplő, illetve abból kiszámítható általános forgalmi adó összege vonható le, de legfeljebb a teljes évi vagyonadó erejéig.
Felújításnak az tekintendő, ha az épület egészén vagy teljes homlokzatán és több főszerkezetén építés, illetve épületdíszítés révén teljesen visszaállítják az épület esztétikai állapotát és legalább az eredeti műszaki állapotát. A felújítási adókedvezmény esetében azonban felújításnak számít az is, ha a lakóingatlanban kicserélik a gépészeti berendezéseket, a gépészeti vezetékeket vagy az elektromos hálózatot, illetve a fűtőberendezéseket. Nem minősül felújításnak a lakásfestés, a padlóburkolók, beépített bútorok cseréje.

Nagycsaládos-adókedvezmény

Adókedvezmény illeti meg az adóalanyt a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is lakóhelyéül szolgáló lakás utáni adójából, ha ott három vagy annál több gyermeket szülőként nevel. A kedvezmény a harmadik és minden további gyermek után gyermekenként az adó 15 százaléka, legfeljebb azonban 100 millió forint adóalapra jutó adó. A kedvezmény számításánál figyelembe kell venni a kiskorú gyermekeket, a nagykorú, de 25 életévét be nem töltött és oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, továbbá életkorától függetlenül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket.

Kétszeres adóztatás kizárása

Az adó alanya a fizetendő adó összegéből levonhatja a lakóingatlan után a számára az adóévre az önkormányzati adóhatóság által kivetett helyi építményadót, illetve üdülőépület utáni idegenforgalmi adót vagy a magánszemélyek kommunális adóját.

Bevallásnyújtás számított értékre

Bevallást nemcsak azon lakóingatlan után kell benyújtani, amely után adót kell fizetni, hanem arról a lakóingatlanról is, amelynek a forgalmi értéke nem haladja meg a mentességi határt, de úgynevezett számított értéke e mentességi határok felett van. Vagyis az adó alapja a forgalmi érték, és bevallani is a forgalmi értéket kell, de a számított érték bevallás-benyújtási kötelezettséget alapoz meg.
A számított érték kiszámításának módját a törvény mellékletei tartalmazzák.

Nagy teljesítményű személyautók vagyonadója

Vagyonadó terheli a 125 kilowatt teljesítményt elérő vagy meghaladó hajtómotorral rendelkező személygépkocsit. Nem kell adót fizetni az OT rendszámmal ellátott muzeális (oldtimer) személygépkocsi után.
A nagy teljesítményű személygépkocsi utáni adót a személygépkocsi országos járműnyilvántartás szerinti tulajdonosának kell megfizetnie, több tulajdonos esetén a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában terheli az adó. A magyar adóhatóság által vezetett nyilvántartásban nem szereplő (külföldön nyilvántartott, külföldi rendszámmal ellátott) személygépkocsi adóját szintén a tulajdonosnak (a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek vagy belföldön bejegyzett szervezetnek) kell megfizetnie.
Az adókötelezettség a személygépkocsi tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik, s bármilyen változást is a rákövetkező évtől kell figyelembe venni. Az adóalany adókötelezettsége a személygépkocsi elidegenítése vagy megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.
Az adófizetési kötelezettség nem függ a személygépkocsi használatától, akkor is fennáll, ha az autót bármilyen okból nem használják. Vagyis meg kell fizetni az adót akkor is, ha a személygépkocsi huzamosabb ideig nem használható, de nem semmisül meg, vagy a tulajdonos az okmányirodával végleg kivonatja a forgalomból, de azt otthon tartja.

Az adó alapja, mértéke

Az adó alapja magyar rendszámmal ellátott személygépkocsi esetén a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban szereplő motorteljesítménye, külföldön nyilvántartott személygépkocsi esetén pedig a személygépkocsi műszaki adatait tartalmazó hatósági okiratban szereplő motorteljesítmény, kilowattban.
A 125 kilowatt teljesítményt elérő, de 175 kilowatt teljesítményt meg nem haladó gépjármű adója a gépjárműadó-törvény szerinti adó kétszerese, a 175 kilowatt teljesítményt meghaladó, de 200 kilowatt teljesítményt el nem érő gépjárműé a gépjárműadó két és félszerese, a legalább 200 kilowatt teljesítményt elérő gépjármű adója pedig a gépjárműadó háromszorosa.

Adókedvezmény

A kizárólag elektromos meghajtású és a hibrid meghajtású személygépkocsikra 50 százalék adókedvezmény jár. Szintén 50 százalékos kedvezmény illeti meg a nagycsaládos tulajdonost egy személygépkocsija után.

Gépjárműadó, cégautóadó

A gépjárműadó levonható az autó-vagyonadóból, de csak akkor, ha a gépkocsi tulajdonosa egyben az üzembentartó is.
A cégautóadóból nemcsak a gépjárműadó, hanem a határidőben megfizetett ugyanazt az adóalanyt terhelő autó-vagyonadó is levonható.

Vagyonadó bevallása, megfizetése

A vagyonadó bevallásának nincs külön határideje, a többi adóval együtt kell bevallani, magánszemély adózónak tehát a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, a társaságiadó-alanynak a táraságiadó-bevallásban, az eva alanyának az evabevallásában.

Az adót két részletben kell megfizetni. Az első részlet a bevallás benyújtásával egyidejűleg esedékes, a második részlet pedig az adóév szeptember 30-áig kell megfizetni.

Forrás: HVG