Társasági és az osztalékadó 2010

Adókulcs

2010. január 1-jétől az általános társaságiadó-mérték 16 százalékról 19-re emelkedik, és megszűnik a társas vállalkozások különadója.
Ezentúl akkor is alkalmazható a 10 százalékos adómérték, ha az adózó adózás előtti nyeresége az adóévben és a megelőzőben eléri a jövedelem- (nyereség-) minimumot.
Nem változott, hogy 50 millió forint adóalap-részre, ha az adózó teljesíti az ehhez előírt feltételeket, a kedvezményes 10 százalékos adókulcs alkalmazható.

Egyéni cég

2010. január 1-jétől az egyéni cég is társaságiadó-alany. Az egyéni cég csökkentheti adózás előtti eredményét a cégalapításkor fennálló elhatárolt veszteséggel, de csak az egyéni cégbe átvitt eszközök nyilvántartási értékével arányosan.
Az egyéni cégnek, ha az egyéni vállalkozó az egyéni cég alapítása miatti megszűnésekor nem fizette meg a vállalkozói személyi jövedelemadót, a társaságiadó-törvényben előírt szabályokat kell alkalmaznia
- az egyéni vállalkozóként képzett és a megszűnéskor nyilvántartott fejlesztési tartalékra,
- a 10 százalékos adómérték alkalmazása miatt nyilvántartott adókülönbözetre,
- a mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezményére.
Az egyéni cégnek tehát az alakulását követő napon a jogszerűen nyilvántartott összegeknek megfelelő lekötött tartalékot kell képeznie, s e tartalékokat a társaságiadó-törvény szerint kell felhasználnia.
Társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni cégnek, ha az egyéni vállalkozó által kisvállalkozói kedvezménnyel vagy kisvállalkozói adókedvezmény alapjául szolgáló hitellel beszerzett, az egyéni cégbe bevitt eszközökre vonatkozó előírásokat nem teljesíti.
Ha e kedvezményekhez kapcsolódóan a feltételek teljesítésére a törvény időtartamot határoz meg, ebbe beleszámítanak az egyéni vállalkozóként eltelt adóévek is.
Az egyéni cég is választhatja a 10 százalékos adómértéket. Az alapítása adóévében az egyéni cég jogelőd nélkül alakult adózónak tekintendő, ami azt jelenti, hogy a 10 százalékos adómérték alkalmazásához előírt jövedelem-(nyereség-) minimumot el kell érnie.

Külföldi szervezet

2010. január 1-jétől a társaságiadó-alanyok köre kiegészül a külföldi szervezettel. Külföldi szervezet az a külföldi illetőségű nem magánszemély lehet, amely kamatot, jogdíjat vagy szolgáltatási díjat kap nem magánszemély belföldi személytől vagy külföldi vállalkozótól.

Ekkor sem minősül külföldi szervezetnek az olyan külföldi illetőségű személy, amelynek a székhelye olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatást elkerüléséről.

Külföldi szervezet adóalapja

2010. január 1-jétől a kamat, a jogdíj és a szolgáltatási díj teljes összege az adóalapnak a része, azt a felmerülő költségekkel nem lehet csökkenteni.
Az adó mértéke 30 százalék
Kamatnak a számviteli előírások alapján a fizetendő kamatok között kimutatott, ráfordításként vagy eszköz bekerülési értékében elszámolt összeg tekintendő, de a késedelmi kamat és a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamat nem.
Nem adóköteles a magyar állam, az államháztartás alrendszere, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Export-Import Bank, a Magyar Exporthitel Biztosító vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamat. Nem adóköteles továbbá az EU-, EGT- vagy OECD-tagállamban elismert tőzsdére bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamata.
Jogdíj a társaságiadó-törvényben definiált jogdíj teljes összege.
Szolgáltatási díj az üzletvezetés, az üzletviteli tanácsadás, a reklám, a piac-, a közvélemény-kutatás, valamint a máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység címén nyújtott szolgáltatás díja.
Az adó megállapítása és megfizetése attól függ, hogy a külföldi szervezet pénzben vagy nem pénzben kapta a juttatást, illetve hogy akitől kapta, kifizetőnek minősül-e. Ha a külföldi szervezet kifizetőtől és pénzben kapta a bevételt, akkor a kifizető a kifizetendő összegből megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig megfizeti az adót. Ha a külföldi szervezet a kifizetőtől nem pénzben kapta a bevételt, akkor a kifizető megállapítja és meg is fizeti az adót a külföldi szervezet helyett a juttatást követő hó 12-éig. A kifizető a könyveiben a külföldi szervezettel szembeni követelésként tartja nyilván a megfizetett adót.
A kifizetőnek az adó-megállapításhoz mindkét esetben tudnia kell a külföldi szervezet illetőségét. A külföldi adóhatósága által kiállított illetőségigazolás hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolattal adóévenként kell igazolnia az illetőségét.
Ha a külföldi szervezet a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető átmenetileg elfogadhatja az ő erről adott írásbeli nyilatkozatát is. Ha a külföldi a nyilatkozatában olyan államot ad meg, amellyel a magyar államnak egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről, és ezért a kifizető nem vonja le az adót, de a külföldi az illetőségigazolást a kifizető adóbevallásának benyújtásáig nem mutatja be, az adót a kifizetőnek kell bevallani és meg kell fizetnie.
A kifizetőnek a nyilatkozatot és az illetőségigazolást meg kell őriznie.
A kifizetőnek a külföldi szervezet társasági adóját a saját társaságiadó-bevallásában, ha ilyen kötelezettsége nincs, az erre szolgáló nyomtatványon kell bevallania az adóévet követő év május 31-éig.
Ha a külföldi szervezet nem kifizetőtől kap jövedelmet, neki kell bevallania és megfizetnie az adót a jövedelem megszerzésétől számított 30 napon belül.

Ingatlannal rendelkező társaság tagja

2010. január 1-jétől társasági adó-alannyá válik a Magyarországon ingatlannal rendelkező társaság nem magánszemély külföldi tagja is, ha a társaságban meglévő részesedését a naptári évben elidegeníti vagy kivonja, és ebből jövedelme származik.
Ingatlannal rendelkező társaság csak belföldi adózó vagy külföldi vállalkozó lehet. Nem minősül annak a társaság, ha elismert tőzsdére bevezették. Az elismert tőzsdére nem bevezetett adózó akkor minősülhet ingatlannal rendelkező társaságnak, ha neki magának, belföldi illetőségű vagy külföldi vállalkozó kapcsolt vállalkozásának legalább egy olyan tagja van (legalább egy adóév egy napján), amelynek az illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, vagy olyan egyezménye van, amely lehetővé teszi az árfolyamnyereség adóztatását Magyarországon.
A részesedését elidegenítő, kivonó tagnak nyilatkoznia kell az illetőségéről. Ha nem nyilatkozik, akkor azt kell feltételezni, hogy olyan államból való, amelyikkel Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, vagy éppen az adóztatást megengedő van, tehát a társaság ingatlannal rendelkezőnek, a részesedést elidegenítő, kivonó tag pedig társaságiadó-alanynak minősülhet.
Ingatlannal rendelkező társasággá minősítéshez további feltétel, hogy a társaság adóévi beszámolójában eszközként szereplő, Magyarországon fekvő ingatlanainak a mérlegforduló-napi piaci értéke meghaladja az összes eszközei értékének a 75 százalékát.
Az adózó a beszámolójában szereplő eszközök és az ingatlanok piaci értékéről a naptári év július 31-éig tájékoztatni köteles kapcsolt vállalkozásait. A kapcsolat vállalkozás az adatokat összeadva meghatározza, hogy abból a belföldön fekvő ingatlan értéke több-e, mint 75 százalék. Ha több, akkor az adózó és valamennyi kapcsolt vállalkozása ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, még akkor is, ha közülük egy-egy adózó a saját adatai alapján nem lenne az. A számítást az egyes beszámolók, nem pedig a konszolidált beszámoló adatai alapján kell elvégezni.
Az adózó évente augusztus 31-éig köteles bejelenteni az adóhatóságnak, ha ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, illetve ha e minősége megszűnt. Az ingatlannal rendelkező társaságnak e bejelentésében nyilatkoznia kell arról is, hogy külföldi tagjai elidegenítették-e részesedést, s ha igen, akkor mikor, mennyi volt a részesedés névértéke, továbbá illetősége.

Ingatlannal rendelkező társasági tag adója

2010. január 1-jétől ingatlannal rendelkező társaság tagjának a részesedése elidegenítését, kivonását terhelő adót az elidegenítést, kivonást követő év november 20-áig kell bevallania és megfizetnie (először 2011-ben). Erről nem kell adóelőleget bevallania és megfizetnie.
Ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítése-kori, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításkori ellenértéke, csökkentve a részesedés szerzési értékével és szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal. Elidegenítésnek nemcsak az értékesítés számít, hanem a nem pénzbeli hozzájárulásként adott juttatás (apport), valamint a térítés nélküli átadás is.
Ellenértéknek minősül:
- eladáskor a szerződés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történő elidegenítéskor a szokásos piaci érték,
- apportnál a létesítő okirat szerinti szerződésben meghatározott érték, kapcsolt vállalkozás részére történő rendelkezésre bocsátásakor a szokásos piaci érték,
- ellenérték nélküli átadáskor a piaci érték,
- jegyzett tőke kivonással történő leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközöknek a számviteli előírások szerint meghatározott értéke.
Az adó mértéke az adóalap 19 százaléka. Ingatlannal rendelkező társaság tagja nem alkalmazhatja a 10 százalékos adókulcsot.
Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja azért nem tudja megállapítani és bevallani az adóját, mert a társasága nem jelentette be e minőségét az állami adóhatósághoz, az állami adóhatóság által megállapított, a tagot emiatt később terhelő adóért a társaság korlátlanul és egyetemlegesen felel.

Bejelentett részesedés

Változás 2010. január 1-jétől, hogy a más társaságban szerzett, legalább 30 százalékos részesedését az adóhatóságnak bejelentő adózó ezentúl minden további részesedését is bejelentheti, ezekre is érvényesítheti az adóalap-kedvezményt, függetlenül attól, hogy a további részesedések külön-külön elérik-e a 30 százalékot.

Ellenőrzött külföldi társaság
2010. január 1-jétől változás, hogy az ellenőrzött külföldi társaság a külföldi jogszabály szerint létrejött vagy az üzletvezetési helye alapján külföldi illetőségű, magánszemélynek nem minősülő személy, külföldi társaság lehet.
A külföldi társaság nem lehet ellenőrzött külföldi társaság,
- ha tagjai vagy tagjai kapcsolt vállalkozásai valamelyikének a részesedését az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzik, és az adóévben ez a részesedés mindennap eléri a 25 százalékot,
- ha a székhelye, illetősége az Európai Unió vagy az OECD tagállamában van, vagy olyan államban, amellyel Magyarország hatályos egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerüléséről, és ott van valódi gazdasági jelenléte
A külföldi társaság ellenőrzött külföldi társaság lehet
- ha az adóéve napjainak több mint felében belföldi illetőségű magánszemély közvetlenül vagy közvetve legalább 10 százalékos részesedéssel vagy a polgári törvénykönyv 685/B paragrafusában definiált meghatározó befolyással rendelkezik, vagy ha adóévi bevételének nagyobb része magyarországi forrásból származik,
és ha bármelyik esetben
- az adóévre a magyarországi társasági adókulcs kétharmadát el nem érő társasági adónak megfelelő adót fizetett
- nem fizet társasági adó típusú adót, mert nulla vagy negatív az adóalapja, bár eredménye pozitív
- adóalapja nulla vagy negatív, és a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértéke nem éri el a 12,67 százalékot
A feltételeket önállóan kell vizsgálni a társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephely esetén is. Ekkor az a meghatározó, hogy a magyar illetőségű személy jövedelme a telephely vagy a külföldi társaság székhelye szerinti államból származik-e.
Az előzőek alapján egy magas adókulcsú államban illetőséggel rendelkező társaság nem tekintendő ellenőrzött külföldi társaságnak, ameddig az eredménye és az adóalapja negatív. Ugyanakkor ha eredménye pozitív, csak például az elhatárolt veszteségei miatt nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, akkor ebben az évben ellenőrzött külföldi társaságnak minősül.
A külföldi társaság adóéve alatt a külföldi társaságnak a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján, vagy utolsó napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni.

Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének adóalapja

2010. január 1-jétől az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének az arra a tagra eső része adóköteles, amelyik tagnak az ellenőrzött külföldiben meghatározó befolyása, vagy legalább 25 százalékos tulajdoni hányada, szavazati joga van, és e tagnak nincs olyan belföldi magánszemély tulajdonosa, aki az ellenőrzött külföldi társaságban legalább 10 százalék részesedéssel, szavazati joggal, illetve meghatározó befolyással bír. Ekkor a magyar adózónak meg kell növelnie az adózás előtti eredményét az ellenőrzött külföldi társaság mérlegében kimutatott pozitív adózott eredmény osztalékkal csökkentett összegének akkora részével, amennyi abból az ő részesedésére jut.
Ha az adózónak akár közvetlenül, akár közvetve olyan belföldi magánszemély tulajdonosa van, akinek az ellenőrzött külföldi társaságban nincs részesedése, vagy az 10 százalék alatti, akkor a társaság csak a felosztott nyereség (osztalék) és az ellenőrzött külföldi társaságból a részesedés részleges vagy teljes kivonásával ténylegesen kivont jövedelem után adózik.
Ha az adózó megnövelte az adóalapját az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségével, akkor ezzel az összeggel csökkentheti az adóalapját, amikor a nyereséget osztalék formájában bevételként elszámolja.
Az adóalap-csökkenés a fel nem osztott nyereségként adózott jövedelemnek csak arra a részére érvényesíthető, amelyet az adózó adóalap-csökkentésként még nem számolt el.

Kapcsolt vállalkozás

2010. január 1-jétől a kapcsolt vállalkozási viszony két társaság között ezentúl akkor is fennáll, ha közeli hozzátartozóknak van a társaságokban külön-külön többségi befolyásuk.
Kapcsolt vállalkozásnak minősül továbbá az adózó és külföldi telephelye, illetve az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

Új fogalmak

Behajthatatlan követelés: A társaságiadó-törvény szempontjából ezentúl behajthatatlan követelésnek minősül az olyan követelés bekerülési értékének 20 százaléka is, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.

Nyilvántartott értékvesztés: ami a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövekedésként figyelembe vett értékvesztés és az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeg különbsége.

Adóalap módosító tételek

Szokásos piaci ár

2010. január 1-jétől az adózás előtti eredményt ezentúl módosítani kell akkor is, ha cégalapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke a szokásos piaci ártól, és az alapító többségi befolyással fog rendelkezni az adózóban. Az adózó és külföldi telephelye közötti ügyleteknél is adókorrekciós tétellé válik a nem szokásos piaci ár alkalmazása.

Veszteségelhatárolás

A negatív adóalap csak akkor határolható el, ha a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Ezt a rendelkezést már a 2009. adóévi negatív adóalap elhatárolására is alkalmazni kell. Negatív adóalap elhatárolását nem kell engedélyeztetni az adóhatósággal már a 2009. adóévre sem.

Fejlesztési tartalék

A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam hat adóévre nő, és a 2009. évtől megképzett fejlesztési tartalékra is már a 6 éves korlát vonatkozik. Az időtartamot a fejlesztési tartalék képzésének adóévétől kell számítani.

Részesedésre visszaírt értékvesztés

2009-ben kezdődő adóévtől csökkenthető az adóalap a tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés visszaírásával, ha az adózó ezen értékvesztéssel már növelte az adóalapját.

K+F tevékenység adóalap-kedvezménye

2010. január 1-jétől csak a saját tevékenységként végzett kutatás közvetlen költsége vonható le az adózás előtti eredményből. Így például a kapcsolt vállalkozásnál felmerülő K+F költség megtérítése költségmegosztási megállapodás alapján nem minősül közvetlen K+F költségnek, így azzal az adózás előtti eredmény nem csökkenthető.
A K+F tevékenység meghatározásakor a számviteli törvényben szereplő fogalom mellett a Frascati Kézikönyvre is tekintettel kell lenni.

Műemlék-felújítás adóalap-kedvezménye

2010. január 1-jétől a műemlék, ill. a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítási költség levonható az adózás előtti eredményből a műemléket, ill. a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt tárgyi eszközként nyilvántartó adózónál.

Közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet adóalap-kedvezménye

2010. január 1-jétől a közhasznú szervezetnek nyújtott támogatással a támogató adózás előtti eredményét nem kell növelni, de e címen nem is csökkenthető.
Ezentúl a kiemelkedően közhasznú szervezet részére adott támogatás 50 százaléka, a tartós adományozási szerződés alapján nyújtott támogatás 20 százaléka csökkenti az adózás előtti eredményt. A csökkentés egyik esetben, ill. összesen sem haladhatja meg a támogatást nyújtó adózó adózás előtti nyereségét.

Elismert költségek

2010. január 1-jétől a képzés (függetlenül annak formájától, céljától) az adózó által viselt költsége teljes egészében a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, nem növeli az adóalapot.

Nem elismert költségek

2010. január 1-jétől a reprezentáció és üzleti ajándék címen elszámolt ráfordítás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, azaz az ilyen jogcímen elszámolt ráfordítás növeli az adóalapot.

Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, végleges pénzeszközátadás, térítés nélküli eszközátadás, átvállalt kötelezettség, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek, ráfordításnak, ha a juttatás
- olyan külföldi személy kapja, amelynek államával Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről
- ellenőrzött külföldi társaság kapja,
- olyan személy kapja, amelynek gazdálkodása veszteséges.
A veszteségesség megítéléséhez a juttatónak be kell szereznie a juttatásban részesülő nyilatkozatát, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, és ezt a beszámolója elkészítését követően azzal igazolja is. Ha az adózó a támogatást non-profit szervezetnek nem a vállalkozási tevékenységéhez nyújtja, arra ez a korlátozás nem vonatkozik.

Hitelezési veszteség

2010. január 1-jétől a behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedése miatt a követelés jogosultja által elszámolt hitelezési veszteség csak akkor növeli az adóalapot, ha az adózó magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozás tartozását elengedi. Nem növelő tétel tehát az elszámolt ráfordítás, ha azt az adós magánszemély vagy az elengedőtől független belföldi vagy külföldi személy adósságának elengedése alapján kell elszámolni. Az elengedett követelésből származó jövedelem után az adósnak kell adóznia.

Megszűnő korrekciós tételek

2010. január 1-jétől megszűnnek az alábbi adóalap- csökkentő tételek:
- környezetvédelmi céltartalék,
- a szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége
- a kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetés,
- a képzőművészeti alkotás beszerzési értéke
- az adott, a kapott támogatás,
- az üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésekor elért nyereség, szabadalom, mintaoltalom költsége a kis- és középvállalkozásnál
- a kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség
- a helyi iparűzési adó

Átmenettel megszűnő adóalap-módosító tételek

A több adóévhez kapcsolódó, részben már 2010. január 1-je előtt is érvényesített adóalap-kedvezmények átmeneti idő elteltével szűnnek meg. Így:
- a 2009. december 31-éig beszerzett képző- és iparművészeti alkotás esetében a 2009-ben hatályos előírások szerint csökkenthető az adóalap a beszerzés évében és az azt követő négy adóévben, ha a beszerzés adóévében e kedvezményt alkalmazta az adózó,
- a 2009. december 31-éig elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás, kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevétellel a 2009-ben hatályos előírások szerint utoljára még abban az adóévben csökkenthető az adóalap, amelynek utolsó napja 2012-ben van,
- a 2009-ben hatályos feltételek mellett csökkenthető az adóalap a kis- és középvállalkozásban 2009. december 31-éig pénzben történő tőkeemelés révén megszerzett részesedés elidegenítésekor realizált árfolyamnyereséggel, ha az adózó a részesedést 2014. december 31-éig ruházza át.

Non-profit szervezetek adózása

2010. január 1-jétől az iskolaszövetkezet, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, a vízi társulat, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági és szociális szövetkezet, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a lakásszövetkezet, az egyház az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a felsőoktatási intézmény, az európai területi együttműködési csoportosulás nem csökkentheti és nem növeli adóalapját a megszűnő korrekciós tételekkel.
Ezentúl a cél szerinti tevékenységhez kapott támogatással, juttatással kall az alapítványnak, közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, a felsőoktatási intézménynek, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetnek besorolásától függetlenül növelnie az adóalapját, ha az adóév utolsó napján az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.
Ugyancsak a kapott támogatás, juttatás összegének arányos részével kell a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetnek az adóalapot növelnie, ha a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.
A közhasznú, valamint a kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságnak a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás összegével kell növelnie az adózás előtti eredményét, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.

Fejlesztési adókedvezmény

2010. január 1-jétől a kis- és középvállalkozások jelenértéken legalább 500 millió forint beruházással jogot szerezhetnek fejlesztési adókedvezményre, függetlenül attól, hogy a beruházást milyen térségben valósítják meg. Az adókedvezmény igénybevételének a feltétele, hogy a létszám kisvállalkozásnál legalább 20, középvállalkozásnál legalább 50 fővel nőjön. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát a beruházás megkezdése előtti adóév vagy a beruházás megkezdését megelőző három adóév számtani átlagához kell viszonyítani.
Érvényesíthető a fejlesztési adókedvezmény akkor is, ha a kis- és középvállalkozás nem a létszámot, hanem a bérköltséget növeli.
Ekkor az éves bérköltségnek kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával kell meghaladnia a beruházás megkezdése előtti adóév évesített vagy a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített számtani átlagának megfelelő bérköltségét.
Az új előírásokat először a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelemre, bejelentésre és az ezek alapján érvényesített fejlesztési adókedvezményre kell alkalmazni.
2010. január 1-jétől a jelenértéken legalább 3 milliárd vagy 1 milliárd forint értékű beruházáshoz igényelt fejlesztési adókedvezménynél a létszám- vagy a bérköltség-növelési követelmény viszonyítási alapja a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlaga is lehet.

Kettős adóztatás elkerülése

2010. január 1-jétől az osztalékból külföldön levont forrásadó is növeli az adóalapot, és a levont adó a beszámítás szabályai szerint csökkenti a társaság fizetendő társasági adóját. Ha az osztalék nem adóköteles Magyarországon, akkor a külföldről származó jövedelemre jutó magyar társasági adó nulla, így már nincs mód a külföldön levont forrásadó beszámítására.
A külföldről származó kamatjövedelem adómentes. Kamatjövedelem a kamatbevétel 75 százaléka és a megszerzéshez közvetlenül hozzárendelhető költségek, ráfordítások különbözete, módosítva az adózás előtti eredményt vagy csökkentő tételekkel.

Előadó-művészeti szervezetek támogatása

2009. november 12-étől az előadó-művészeti szervezetet (például színházat, bábszínházat, balett- vagy táncegyüttest, zenekart, énekkart) támogató adózónak e támogatással nem kell növelnie adózás előtti eredményét.
Az adózó a támogatás nyújtásának adóévében és az azt követő három adóévben adókedvezményt érvényesíthet, ha a támogatásról az előadó-művészeti államigazgatási szerv támogatási igazolást állít ki számára. A kedvezmény az igazolásban szereplő összegig vehető igénybe. A támogatási igazolásokban szereplő összérték nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevételének a 80 százalékát.
2010-től az előadó-művészeti szervezetet támogató adózók csak adókedvezményt érvényesíthetnek, adóalap-kedvezményt nem.

Forrás: HVG