EVA

EVA alanyiság

2010. január 1-től az egyéni cég is választhatja az EVÁ-t, az általános feltételek szerint, két adóév elteltével, vagyis a jogelőd nélkül 2010-ben megalakuló egyéni cég legkorábban 2012-re jelentkezhet be – 2011. december 20-ig – az EVA hatálya alá.

Ha EVA alany egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, az egyéni vállalkozó EVA alanyisága az alapítást megelőző nappal megszűnik, az egyéni cég pedig a társasági adó alanyává válik, és további két adóév elteltével lehet evás. Megszűnik az egyéni vállalkozó EVA alanyisága (és egyéni vállalkozói jogállása), ha átruházás révén megszerzi egy egyéni cég vagyoni betétjét.

Korlátolt mögöttes felelősséggel működő evás egyéni cég:

- kettős könyvvitel

Korlátlan mögöttes felelősséggel működő evás egyéni cég választhat:

- bevételi nyilvántartás
- kettős könyvvitel

Döntését az EVA alanyiság alatt nem változtathatja meg.

Ha a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég tagja korlátoltra módosítja a felelősségét, EVA alanyisága a változást megelőző nappal megszűnik.
Ezzel szemben, ha a tag a korlátolt felelősséget korlátlanná változtatja, EVA alanyiság megmarad.

Ha a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég evás lesz, és bevételi nyilvántartást választ, akkor 25 százalékos osztalék utáni adót kiváltó adót köteles fizetni.

Ha az egyéni vállalkozó azért kerül ki az EVA hatálya alól, mert
- egyéni céget alapít,
- megvásárol,
adókötelezettségét a megszűnésre vonatkozó előírások szerint kell megállapítania.

Az egyéni céget alapító egyéni vállalkozónak azonban nem kell fizetnie személyi jövedelemadót
- az EVA hatálya alá történő bejelentkezéskor kötelezettségként továbbvitt fejlesztési tartalék,
- 10 %-os adókulcs érvényesítése miatti adókülönbözet,
- kisvállalkozói kedvezmény,
- kisvállalkozói adókedvezmény
- foglalkoztatási kedvezmény után.

Meg kell viszont fizetnie, ha EVA alanyisága egyéni cég vagyoni betétjének megszerzése miatt szűnik meg.

Adóalap

2010. január 1-től.
- Bevételi nyilvántartást vezető egyéni vállalkozónál,
- egyéni cégnél
növeli az adóalapot az EVA alanyiság megszűnéséig kiszámlázott, de meg nem szerzett bevétel.

Adókulcs

Az EVA mértéke 30%-ra emelkedik.

50%-os EVA kulcsot kell alkalmazni, ha az adózó túllépi a bevételi határt (25 millió forintot). A magasabb kulccsal nem az egész bevétel (ebbe beleszámít a kiszámlázott, de be nem folyt összeg is), hanem annak a 25 millió forint fölötti része után kell adózni.

Ha az adózó bevételei nem haladják meg a 25 millió forintot, de adóalap- korrekció miatt az adóalapja ennél nagyobb, az értékhatárt meghaladó részre is 30% az adó.

EVA alany ÁFA fizetése

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározásakor az EVA alanyt is ÁFA alanynak kell tekinteni, így ha másik államban letelepedett adóalanytól vesz igénybe szolgáltatást, a szolgáltatásnyújtás után az EVA alanynak kell az áfát megfizetnie.

Az EVA alanynak valamennyi közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletéhez közösségi adószámmal kell rendelkeznie. Ha tehát az Európai Közösség másik tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak értékesít terméket, nyújt szolgáltatást, vagy attól vesz igénybe szolgáltatást, az értékesítést, a szolgáltatásnyújtást vagy a szolgáltatás igénybe vételét megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól.

EVA alany ÁFA bevallása

Az EVA alanynak a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletet az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hónap 20-áig kell bevallania és az ügylethez kapcsolódó áfát befizetnie.
Nem kell bevallást beadnia arról az időszakról, amelyben közösségi kereskedelmet nem folytatott.
A közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletekről havonta összesítő nyilatkozatot kell benyújtani az ügylet teljesítését követő hónap 20.-ig.

Jövedelemadó, társasági adó

Változás 2009. január 1-ig visszamenőleg
Ha az egyéni vállalkozó vagy a társasági adóalany átjelentkezik az EVA hatálya alá, és a bejelentkezés adóévében vagy azt megelőzően a 10 %-os adókulcsot alkalmazta, akkor emiatt nem kell
- a lekötött tartalék összege után vállalkozói személyi jövedelemadót,
- társasági adót fizetnie,
de az EVA alanyiság alatt is be kell tartania a kedvezményes adókulcs alkalmazására előírt feltételeket. Ha azt elmulasztja, utólag a személyi jövedelemadót, illetve a társasági adót is meg kell fizetnie.

Kapcsolt vállalkozás

2010. január 1-től

A kapcsolt vállalkozási viszony két társaság között akkor is fennáll, ha közeli hozzátartozóknak van a társaságokban külön-külön többségi befolyásuk.

Például ha „A” társaságban az apának, „B” társaságban a fiúnak van 100 %-os részesedése és szavazati joga, akkor – bár egyiküknek sincs a másik cégben részesedése – „A” és „B” vállalkozás egyaránt kapcsoltnak minősül.

Kapcsolt vállalkozásnak minősül továbbá az adózó és külföldi telephelye, illetve az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

Ha kapcsolt félnek történik egy EVA-s cég általi kiszámlázás, akkor az az utáni EVA összegét a kiszámlázott összeg kétszerese után kell kiszámítani.

Bevallási határidő

Változás 2010. január 1-től.
A bevételi nyilvántartást vezető adóalany bevallásának benyújtási határideje az adóévet követő február 25.-e.

Adóalanyiság megszűnése

Változás 2010. január 1-től
Az EVA bevételi értékhatárának meghaladása esetén az adóalanyiság az értékhatár átlépésének a napját követő nappal szűnik meg.

Szünetelés

Változás 2010. január 1-től.
A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó EVA alany maradhat. Bejelentkezhet az EVA hatálya alá akkor is, ha az irányadó időszakban tevékenységét nem folyamatosan végezte, és vállalkozói bevételt nem számolt el.

Bevételi határ

2010 és 2011. adóévekre az jelentkezhet be EVA alanynak, akinek a 2009. adóévi bevétele nem haladta meg a 26 millió forintot.

Az adózás rendjéről szóló törvény

Egyéni vállalkozó, egyéni cég

Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem kell engedélyeztetni, csak a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet.
Az egyéni vállalkozói tevékenységhez nem szükséges egyéni vállalkozói igazolvány, elegendő a tevékenység bejelentése.

Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése

Szünetelés időtartama a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által vezetett nyilvántartásba bejegyzett szünetelés kezdő és záró időpontja közötti időszak.

- nem végezhet egyéni vállalkozói tevékenységet
- nem kell fenntartania pénzforgalmi számlát

Ha jogszabály sértő módon jár el – folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét-, nem érvényesíthet adó-visszaigénylést és adó-visszatérítést sem a szünetelés alatt, sem azt követően.

Szünetelés előtti időszak:
- soron kívüli bevallást kell benyújtani,
s az ahhoz kapcsolódó, illetve az azt megelőzően keletkezett bevallási, adófizetési és egyéb adókötelezettségeket a szünetelés alatt is teljesíteni kell.

A szünetelés alatt is érvényesíthető adó-visszaigénylés, beadható túlfizetés-visszaigénylési kérelem a megelőző időszakra, az elévülési időn belül.

Egyéni vállalkozó adószámának felfüggesztése, szankciós törlés

Az adószám felfüggesztése önmagában nem eredményezi az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnését.

Az adószám felfüggesztését kiváltó okból egyéb közigazgatási szervek indíthatnak szabálytalansági eljárást az egyéni vállalkozó ellen. Ez vezethet az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnéséhez.

Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság akkor szűnik meg amikor az adószám törlését kimondó adóhatósági határozat jogerőre emelkedik.

Helyi iparűzési adó az állami adóhatóságnál

BEVA llás, befizetés: állami adóhatóság

A több telephellyel rendelkező adózóknak is egyetlen bevallást kell benyújtaniuk, az állami adóhatóság által vezetett helyi iparűzési adó számlára kell befizetniük az adót.

Helyi iparűzési adó nyilvántartása, felosztása

Bevallás: telephelyei szerint megbontva feltüntetni az adót

- A helyi iparűzési adót,
- a kapcsolódó késedelmi pótlékot,
- bírságot
az állami adóhatóság külön számlán tartja nyilván.

Helyi iparűzési adó fizetési könnyítése, mérséklése

Az állami adóhatóság bírálja el az adómérséklésre és a fizetési könnyítésre irányuló kérelmeket, de első fokon az önkormányzatnak önálló döntési jogköre marad.
Adómérséklés és a fizetési könnyítés iránti kérelmet az állami adóhatósághoz kell előterjeszteni.
Az önkormányzati adóhatóságnak az állami adóhatóság által rendelkezésére bocsátott adatok alapján 30 napon belül meg kell küldje a kérelemről kialakított, megindokolt álláspontját az állami adóhatóságnak. Ha az önkormányzat 30 napon belül nem nyilatkozik, az állami adóhatóság az általános szabályok szerint maga bírálja el adózó kérelmét.
Ha az önkormányzati adóhatóság hozzájárul a fizetési könnyítéshez vagy az adó mérsékléséhez, de az adózót terhelő adót az állami adóhatóság korábban már megelőlegezte az önkormányzatnak, akkor azt haladéktalanul vissza kell követelnie az önkormányzattól.

Átmenti szabály helyi iparűzési adóra

A 2009-ben kezdődő adóévi adót az önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani, és a 2010-ben teljesítendő első adóelőleget is a helyi adóhatóságnak kell befizetni. A 2010-es adóévet megelőző adóévekkel kapcsolatos adóhatósági feladatokat szintén az önkormányzati adóhatóságnak kell ellátnia.

Az adózónak 2010. január 1-jétől az állami adóhatósághoz kell bejelentenie helyi iparűzési adó kötelezettsége keletkezését és megszűnését 15 napon belül.

Az iparűzési tevékenységet ideiglenesen vagy alkalomszerűen folytató adózónak e bejelentést az adóköteles tevékenység megkezdése előtt, de legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján kell megtennie.

Megszűnik az adóelőleg-kivetés, az adózó az éves bevallásában vallja be a következő időszakra vonatkozó előlegeket, első alkalommal a 2009. adóévről benyújtott bevallásban. Ennek összegéről az önkormányzati adóhatóságnak 2010. június 30-ig tájékoztatnia kell az állami adóhatóságot.

Öt évről két évre csökken az önkormányzatok adó megállapításához való jogának elévülése, s az adózóknak szintén csak két éven belül van lehetőségük önellenőrzésre.

Ingatlannal rendelkező társaság

Az adózónak évente augusztus 31-ig kell bejelentenie az állami adóhatósághoz, ha társaságiadó-törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, illetve ha e minősége megszűnik.
A bejelentésben a társaságnak nyilatkoznia kell:

- a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről,
- az elidegenítés időpontjáról,
- a részesedés névértékéről, illetve
- a tag adóügyi illetőségéről.

A bejelentés alapján az állami adóhatóságnak a honlapján minden év szeptember 30-ig közzé kell tennie a megelőző naptári évben ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók
- nevét,
- székhelyét,
- adószámát.

Ha ingatlannal rendelkező társaság tagja eladja részesedését, nem kell adóelőleget bevallania és fizetnie, az értékesítést terhelő adót pedig a naptári évet követő naptári év november 20-ig kell bevallania és befizetnie, először 2011 –ben.

Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja azért nem vallja be és fizeti meg az adót, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be, a tagot emiatt terhelő, az állami adóhatóság által később megállapított adóért a társaságot terheli korlátlan és egyetemleges felelősség.

Start kártya

A pályakezdők Start kártyája érvényességi ideje:

- felsőfokú végzettségűek esetében: 1 év,

s a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó járulékkedvezmény is csak egy évre vehető igénybe.

Feketefoglalkoztatás

Az adóhatóság az internetes honlapján nyilvánosságra hozza azon munkáltatók adatait, amelyek elmulasztották bejelenteni nála foglalkoztatottjaikat.
A jogsértést elkövető munkáltatók adatait a honlapról 2 év múlva törlik.
A jogsértő foglalkoztató, munkáltató a jogsértés utólagos megszüntetése, illetve az ehhez kapcsolódó pénzügyi szankciók teljesítése esetén sem mentesül a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértésével kapcsolatos hátrányos jogkövetkezmények alól.

A havi adó- és járulékbevallás tartalma

Egyidejűleg több társas vállalkozás vállalkozásban személyesen közreműködő tagjának nyilatkoznia kell, hogy mely társaságban választja a járulékminimum megfizetését.

Ugyanezt kell tennie az egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, és egyéni vállalkozóként vállalja a járulékminimumot, ha pedig társas vállalkozásában, akkor annak kell e választását a bevallásában szerepeltetnie.

Adótartozás átvállalása egyoldalú nyilatkozattal

Változás 2009. július 9-től.
Az adótartozás egyoldalúan is átvállalható, ha a kezességvállalásra elvben nincs lehetőség, de a tartozás átvállalásához az azt átvállalni kívánó személynek különösen méltányolható érdeke fűződik.
A tartozásátvállaláshoz az adóhatóság csak akkor járulhat hozzá, ha a tartozást az átvállaló meg is tudja fizetni.

Közbeszerzési tartozás vizsgálata

Átmeneti szabály 2008. szeptember 30-a és 2010. július 1-je között.
Közbeszerzéshez kapcsolódó szerződések esetén az adóigazolásban feltüntetett tartozás ellenére kifizethető 200 eFt-ot meghaladó összeg is, ha a tartozás 2008. szeptember 30-a és 2010. július 1-je között keletkezett.

Vagyonadó - eljárások

A vagyonadó alanyának önadózással kell teljesítenie adókötelezettségeit.
A vagyonadót az egyes nagy értékű vagyontárgyak azonosító adatainak feltüntetésével az adóévre kell megállapítani és bevallani.
Ha az adózó nem tesz eleget bevallási kötelezettségének mulasztási bírság szabható ki rá.

Nem köteles vagyonadó bevallást benyújtani:
- akit teljes személyes mentesség illet meg
Nem kell bevallást beadni:
- vízi járműről
- légi járműről
- nagyteljesítményű személy gépkocsiról
, ha nem kell utánuk adót fizetni
- lakóingatlanról, ha számított értéke adómentes határon belül van

Ha vagyoni értékű jog jogosítottja nem fizeti meg a vagyonadót, és a vele szembeni végrehajtás sem vezet eredményre, az adóhatóság az adót a lakóingatlan tulajdonosára veti ki.

Adatszolgáltatás illetékfizetéshez

A cégbíróság továbbítja az előző év egészében vagy egy részében tagként nyilvántartott valamennyi érintett személy nevét, elnevezését, a cégjegyzékszámot, a természetes azonosító adatokat, illetve a tag tulajdonában lévő vagyoni betétek arányát, ennek előző évi változását és az egyes vagyoni betétek megszerzésének időpontját.

Pénzforgalmi szolgáltatás

Változás 2009. november 1-től
Pénzforgalmi szolgáltatatás nyújtásáról szóló tv. :
Hitelintézet = pénzforgalmi szolgáltató
Pénzforgalmi bankszámla = pénzforgalmi számla
Folyószámla = fizetési számla
Azonnali beszedési megbízást = hatósági átutalási megbízásnak nevezi.

2009. október 31-től a pénzforgalmi számla előírt megnyitásának elmulasztása bírságolható.

Ellenőrzési határidő csődeljárásnál

A kezdő időponttól számított 90 nap.

Ellenőrzési határidő egyszerűsített felszámolásnál

A tevékenység záró bevallása és az ezt követő időszakra vonatkozó bevallások ellenőrzését 120 nap alatt be kell fejezni.

Ellenőrzési határidő állami garancia beváltásánál

Változás 2009. 07. 09-től.
Ellenőrzési határidő: 90 nap
120 nap központosított ellenőrzésnél

Kézbesítési védelem elektronikus kézbesítésnél

Ha a kézbesítést követő 5 munkanapon belül nem nyitják ki, az iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
Adóügyekben: csak a kézbesítés ismételt megkísérlését követő 5. munkanapon áll be a kézbesítettség védelme

Az ország területét elhagyó adózó

Ha az adózó az elhagyás bejelentésekor nem tudja csatolni az adó-megállapításhoz szükséges iratokat, azokat a lehetővé válástól számított 15 napon belül pótolni kell.
Főszabály: ország elhagyása előtt 30 nappal bejelentés és iratok csatolása

Szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja

Változás 2009. július 9-től
Csökkennek a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás díjai.

Feltételes adó-megállapítás

2009. október 1.

Adó feltételes megállapítására irányuló eljárás esetén a hiánypótlástól elölről kell kezdeni a határidő számítást.

Új előírás a 2009. november 9-én elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő 8. naptól

Tényállásbeli vagy jogszabályváltozás esetén az érintett adózó kérheti a Pénzügyminisztériumtól, hogy bírálja el, a tényállás vagy a jogszabály változása érinti-e a korábbi feltételes adó-megállapítási határozat kötőerejét.
A kérelem díja: alapdíj 50%-a

Új előírás 2009. november 9-én elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő 8. naptól.

A feltételes adó-megállapítási ügyletek köre a folyamatos teljesítésű ügyletekkel bővül. Folyamatos teljesítésűnek az a szerződés vagy egyéb jogügylet minősül, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre, és amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítenek. Ha az adózó által kért feltételes adó-megállapítás szerint addig nem jól állapította meg az adókötelezettségét, módjában áll önellenőrzéssel korrigálnia addigi adóbefizetéseit.

Elkésett fellebbezés

Új előírás a 2009. november 9-én elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól

Az elkésett fellebbezés felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek minősül, így az érdemi vizsgálat nélkül nem utasítható el.

Adóbírság minősített adózóknál

Első alkalommal megállapított adóhiány után maximum az adóhiány 20 %-nak megfelelő mértékű adóbírság szabható ki. Ez a szándékos adórövidítésre nem vonatkozik.

ÁFA összesítő nyilatkozat

- az ÁFA alany főszabály szerint a bevallási gyakoriságával egyező gyakorisággal köteles előterjeszteni

Az ÁFA alanynak negyedéves helyett havi gyakorisággal kell beadnia az összesítő nyilatkozatot, ha a negyedévben uniós forgalma átlépi a 100 ezer eurós küszöböt.
Havi gyakoriságról újra negyedéves gyakoriságra térhet át, ha a gyakoriságváltást követő négy negyedév egyikében sem lépte át ismét a 100 ezer eurós határt

Speciális ÁFA alanyoknál:
- közösségi adószámmal rendelkező ÁFA alanynak nem minősülő jogi személy
- adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató
- alanyi adómentességet választó
- mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany
- EVA hatálya alá tartozó adóalany

Nem kell összesítő nyilatkozatot készíteni, ha az adózó nem folytatott közösségi kereskedelmet.

Összesítő nyilatkozat kizárólagosan elektronikus úton teljesíthető.

 

ÁFA visszatéríttetés

A magyar adóalany másik tagállami, illetve elismert harmadik állami adóalany adó-visszatérítésének magyarországi szabályait a 2010. január 1-től benyújtott kérelmekre kell alkalmazni abban az esetben is, ha azok korábbi időszakra vonatkoznak.

Magyar adóalany más tagállami eljárása

Kérelem előterjesztésére az jogosult aki,
- a visszatérítési időszakban Magyarországon gazdasági céllal letelepedett
- Magyarországon lakóhellyel
- Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

Nem jogosult kérelem benyújtásra

- aki kizárólag a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez
- aki alanyi adómentességet választott
- mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különös szabályok hatálya alá tartozik.

A magyar adóalany a más tagállamban érvényesíteni kívánt kérelmét elektronikus úton, a visszatérítési időszakot követő év szeptember 30-ig terjesztheti elő a magyar állami hatóságnak.

A magyar adószámmal rendelkező, itt letelepedett adóalanynak ügyfélkaput kell nyitnia, és azon keresztül nyújthatja be a más tagállami adóhatósághoz címzett kérelmét a magyar állami adóhatóságnak.
Ha a magyar adóalany más tagállamban letelepedett képviselőt kíván igénybe venni, annak is az itteni szabályok szerint kell ügyfélkaput nyitnia.

Külföldi személyek adózási szabályai

Adóvisszatértésre irányuló eljárásban letétkezelő képviselhet

- külföldi magánszemélyt
- külföldi nem magánszemély adózót.

Ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy
- az adóévben adóköteles tevékenység, vagy
- jövedelemszerzés céljából nem tér vissza,

az adózónak az elhagyás időpontja előtt 30 nappal be kell jelentenie, ha a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, attól az időponttól számított 15 napon belül kell teljesíteni, melytől teljesítésük lehetővé válik.

Vámhatóság

Központosított ellenőrzést indíthat el a vámhatóság is.

Végrehajtási eljárás (2009. július 9-től)

Az önkormányzati adóhatóság jogosult a végrehajtás lefolytatására, amelynek illetékességi területén a magánszemély utolsó ismert belföldi lakóhelye volt, ha
belföldi lakóhely,
szokásos tartózkodási hely
szokásos fellelhetőségi hely
alapján az eljáró adóhatóság nem határozható meg.

Külföldi magányszemély esetén, ha az utolsó ismert belföldi lakóhely sem határozható meg,a fővárosi főjegyző az illetékes önkormányzati hatóság.

Előzés a végrehajtási eljárásban

Ha az állami adóhatóság más adóhatósággal egy időben foglal, a végrehajtást az állami adóhatóság foglalja le.

Gépjármű lefoglalása

Lefoglalás esetén nem kell kivonni a forgalomból a magánszemély nem üzemi vagy üzleti célú járműveit.

Önkormányzatok elővásárlási joga

Ha árverés vagy pályázat útján adóvégrehajtás keretében értékesített lakóingatlanra önkormányzatnak elővásárlási joga van, a hirdetménynek ezt tartalmaznia kell.
A pályázati hirdetményt 30 napra kell kifüggeszteni, ha a települési önkormányzatnak elővásárlási joga van.

A települési önkormányzat akkor élhet elővásárlási jogával, ha a legmagasabb érvényes vételi ajánlattal azonos ajánlatot tesz.

Eljárási határidők (2009. október 1-től)

A közigazgatási eljárási törvény áttért a határidők munkanapokban való meghatározására, az adózás rendjéről szóló törvény viszont megmaradt a naptári napnál.
Art-be átemelték azon határidőket rögzítő szabályokat, amelyeket korábban a Ket tartalmazott.

Az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők nyilvántartásával kapcsolatos eljárások esetén munkanapban kell számolni.

Hiánypótlási határidő (2009. október 1-től)

- Szokásos piaci ár megállapítására,
- Fejlesztési adókedvezményre irányuló

kérelmek esetén az eljárásokban az ügyintézési határidőn belül bármikor kibocsátható hiánypótlási felhívás.

Adóügyi határozatok titkossága

Az adóügyi hatósági határozatok továbbra sem hozhatók nyilvánosságra.

Elektronikus kapcsolattartás önkormányzati adóügyekben (2009. október 1-től)

Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bejelentés, bevallás, illetve adatszolgáltatás az önkormányzat rendeletében meghatározott elektronikus módon is teljesíthető.

Adóeljárásban igazolandó adatok (2010. július 1-től)

Az adózótól kizárólag az azonosításhoz szükséges adatok kérhetők.
Nem kérhető olyan adat igazolása, melyet
- valamely hatóság,
- Bíróság,
- Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvános nyilvántartásának tartalmaznia kell,
- amelyet ilyen nyilvántartásból az adóhatóság megszerezhet.

Forrás: HVG