Cafeteria változások 2010

Adómentes juttatási lehetőség

2010-ben változatlanul adómentesen lesz biztosítható a munkavállalóknak a számítógép- és internethasználat, vagyis a következő évben is változatlanok maradnak a munkavállalók körében méltán népszerű internet-utalványok adózási szabályai.

Kedvezményes adómértékkel adózó juttatási elemek

A béren kívüli juttatási formák túlnyomó többsége bekerült egy kedvezményes – a munkabér terheinél alacsonyabb mértékű – adózási körbe.

A jövő évtől az alábbi cafeteria-elemek biztosításához fog társulni a kifizetőt terhelő 25%-os adóteher:

- üdülési csekk, munkáltató (vagy kapcsolt fele) üdülőjében történő üdültetés,
- meleg étkezés formájában juttatott bevétel (tipikusan melegétkeztetési-utalvány),
- iskolarendszerű képzés átvállalt költsége,
- iskolakezdési támogatás (tipikusan iskolakezdési utalvány),
- helyi bérlet megtérítése,
- önkéntes nyugdíjpénztári befizetés,
- önkéntes egészségpénztári befizetés.

Az idei évhez képest kedvező változás, hogy 2010-től a meleg étkeztetés támogatásának értékhatára 12 000 Ft-ról 18 000 Ft-ra emelkedik, ugyanakkor szűkül az üdülési csekk felhasználási köre, és kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható majd be.

A további elemek esetében a kedvezményes adómértékkel történő adóztatás értékhatárai 2010-ben is változatlanok maradnak, azaz továbbra is érvényes, hogy bizonyos juttatási formáknál csak korlátozott mértékig lehet élni a kedvezőbb adózási lehetőséggel.

Ha az értékhatárhoz kötött, bármely ösztönző összege meghaladja a küszöbértéket, akkor az e fölötti részhez szintén 97,89%-os adóteher társul.

Természetbeni juttatás címén adózó juttatási formák

Nem került be a kedvezményes körbe a hidegétkeztetés-utalvány, valamint étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozó biztosításának a lehetősége. Szintén nem kapott helyet a művelődési intézményi szolgáltatás (tipikusan kultúrautalvány), illetve a munkáltató által adott termék, szolgáltatás (csekély értékű ajándék), illetve az ezekre szóló utalvány, azaz az ajándékutalvány sem.

A fentiek esetében a korábbi értékhatárokig nyújtott adóköteles természetbeni juttatás minősül, amelyhez kapcsolódóan az adóteher erősen megemelkedett, vagyis a kifizetőt 97,89%-os adóteher fogja sújtani, amennyiben 2010-ben is alkalmazni kívánja a megnevezett béren kívüli ösztönzőket.

Ha az értékhatárhoz kötött, bármely ösztönző összege meghaladja a küszöbértéket, akkor az e fölötti részhez szintén 97,89%-os adóteher társul.

Példa

Habár az adómentesen adható ösztönzők köre 2010-re jelentősen beszűkül, mégis kijelenthető, hogy még mindig érdemes élni a kedvezményes adózási körbe tartozó juttatási formák továbbra is ösztönzőnek minősíthető lehetőségével.

Tegyük fel, hogy a munkáltatónak 100 000 Ft éves keret áll rendelkezésre a munkavállalók béren túli ösztönzésére. Az alábbiakban azt kívánjuk szemléltetni, hogy ebből a pénzből mennyi marad nettó összegben a munkavállalónál, attól függően, hogy a munkáltatója milyen formában kívánja azt a számára biztosítani.

1.Kedvezményes adózású cafeteria-elemekből nyújtott ösztönzők:

Bruttó összeg 100 000 Ft
Munkáltatói teher 100 000 Ft
Adóteher (25%) - 25 000 Ft
Nettó összeg 75 000 Ft

Amennyiben a munkáltató (kifizető) 2010-ben a rendelkezésére álló 100 000 Ft-ot teljes egészében kedvezményes adózású cafeteria-elemek biztosításával adja a munkavállalójának, akkor a munkáltatónál jelentkező 100 000 Ft költséghez képest 75 000 Ft kerül a munkavállalók zsebébe.
2. Bérként történő kifizetés:

Bruttó összeg (havi) 77 821 Ft
Munkáltatói terhek
Nyugdíj-biztosítási járulék (24%) 18 677 Ft
Egészségbiztosítási járulék (2%) 1557 Ft
Munkaerő-piaci járulék (1%) 778 Ft
Szakképzési járulék (1,5%) 1167 Ft
Összes munkáltatói teher 100 000 Ft
Munkavállalói terhek
Egészségbiztosítási járulék (6%) 4669 Ft
Munkaerő-piaci járulék (1,5%) 1167 Ft
Szja 5 millió Ft alatt (17%), 5 millió Ft felett (850 000 Ft + 32%) 16 802 Ft 31 627 Ft
Nettó bér 55 183 Ft 40 358 Ft

Ha a munkáltató (kifizető) által számára nélkülözhetőnek minősíthető 100 000 Ft összeget a kedvezményes adózási lehetőség kihasználása helyett a bérköltségbe kívánja beépíteni, akkor 2010-ben a munkavállalója bruttó bérét 77 821 Ft-tal tudja megemelni.

Ezen bérnövekményből a munkavállalónál csupán 55 183 Ft, sőt amennyiben az éves bruttó bére meghaladja a 3 937 000 Ft-ot, akár már csak 40 358 Ft marad.

A két juttatási forma közötti különbség szembetűnő, a bérbe történő beépítéssel ugyanis a munkavállaló az alapbérétől függően 19 817 Ft és 34 642 Ft közötti összeget veszít el.

A fenti számítás jól tükrözi, hogy a munkáltatónál jelentkező 100 000 Ft költséget 2010-ben is a béren kívüli kedvezményes adózási körbe tartozó, valamint természetesen a továbbra is adómentes internet-hozzájárulás elemeinek a felhasználásával tudja a legkedvezőbb formában biztosítani a munkavállalója számára.

Forrás: www.rsmdtm.hu