2013. évközi változások
Látvány-csapatsportok támogatása társasági adókedvezményének módosítása
A társasági adótörvény 22/C. § (2)-(3) bekezdése módosult, amely értelmében látvány-csapatsport adókedvezménye támogatási igazolás alapján vehető igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének a feltétele, hogy az adózó
- a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor köztartozásmentes legyen.
- a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást a támogatott szervezet, az ún. kiegészítő sportfejlesztési támogatást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a sportköztestület számára utalja,
- a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét az állami adóhatóság részére a pénzügyi teljesítéstől számított 8 napos, jogvesztő határidőn belül bejelentse.
Változatlan szabály, hogy a támogató a jóváhagyást végző szervezet által kiállított támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást átutalással teljesíti.
Módosítás az, hogy az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg társasági adókulccsal számított értéke legalább 75%-át köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében annak a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségének befizetni, amely sportágát az adókedvezmény alapjául szolgáló támogatásban részesítette. Amennyiben a támogatást a társasági adó alanya a sportköztestület részére nyújtja, a kiegészítő sportfejlesztési támogatást a köztestület részére köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetni.
A kiegészítő sportfejlesztési támogatást szintén a támogatás adóévében, a támogatási igazolás birtokában kell átutalni. Átutalása a látvány-csapatsportok támogatása adókedvezménye igénybevételének feltétele.
A támogató a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az országos sportági szakszövetség, illetve a sportköztestület által megnyitásra kerülő, e célt szolgáló elkülönített fizetési számlára történő átutalással teljesíti.
Az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a 10 százalékos adókulccsal akkor állapíthatja meg, ha a támogatás adóévében a 19 %-os társasági adókulcs alkalmazására nem köteles. Ha az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a várható fizetendő adó alapján a 10 %-os társasági adókulcs alapján határozza meg, és a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, köteles a támogatás legalább 7 %-át kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani.
A kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege nem elismert költség az adóalap tekintetében, azzal tehát meg kell növelni a társasági adó alapját.
Az adózó 2013. május 19-től a támogatás és a kiegészítő támogatás sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét a pénzügyi teljesítéstől számított 8 napon belül az állami adóhatóság részére bejelenti. 2013. május 19-től a támogató nem kötelezett a támogatási igazolás másolatának, illetve az átutalást igazoló banki bizonylatnak az állami adóhatósághoz történő benyújtására.
Az adózó a bejelentési kötelezettséget 2013. július 1-jétől kizárólag a NAV által rendszeresített nyomtatványon (SPORTBEJ) teljesítheti.
A bejelentési határidő jogvesztő, elmulasztása esetén annak pótlására nincs lehetőség. A bejelentési kötelezettsége elmulasztása esetén a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye nem vehető igénybe.
Az áfa törvényben történő változás kiküszöböli az esetleges adathalmozódás lehetőségét, amennyiben olyan személygépkocsit értékesítenek az értékesítési láncban, amely beszerzését terhelő áfa levonási tilalom alá esik. Tehát az Áfa törvény úgy módosul, hogy az adómentes termékértékesítés nem csak arra az esetre alkalmazható, ha a személygépkocsi beszerzéséhez le nem vonható adó kapcsolódott, hanem arra az esetre is, ha nem kapcsolódott ugyan előzetes felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, azt az adóalany nem helyezhette volna levonásba.
Az új szabályozás különbséget tesz a tekintetben, hogy a hívást, illetve az sms küldést magánszemély vagy cég előfizetőhöz tartozó hívószámról indítják. Az adó mértéke magánszemély előfizető esetében továbbra is 2 Ft/perc, cég előfizetőhöz tartozó hívószámról indított hívás és sms küldéskor azonban 3 Ft/percre emelkedik.
Az adó összegének havi hívószámonkénti maximuma is nő, de csak a cég előfizetőhöz tartozó hívószámoknál, 2.500 Ft-ról 5.000 Ft-ra.
2013. július 31-ét követően teljesített pénzügyi tranzakciók után a fizetendő illeték általános mértékét 0,2 %-ról 0,3 %-ra emelik. A készpénzfelvételt terhelő illeték 0,3 %-ról 0,6 százalékra nő, és ezekre a pénzügyi műveletekre is bevezetik a 6 ezer forintos korlátot. Egyéb esetben 0,3 %-ra emelkedik az illeték.
2013. augusztus 1-jét követően 6%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a kamatjövedelmekre, és a tartós befektetésből származó jövedelmek utáni hozamra, amennyiben a lekötést a hároméves lekötési időszak alatt bontják fel.
Amennyiben a kamatjövedelem juttatását megelőző időszak 2013. augusztus 1-je előtt kezdődött, ellenben a kamatjövedelem megszerzése ezen nap utánra esik, akkor az eho fizetési kötelezettség az augusztus 1-je, és azt követő időszakra áll be. A tartós befektetési számla esetén a 2013. augusztus 1-je előtt megkötött tartós befektetési szerződések lekötési hozama eho-mentesen fizethető ki.
Mentes a 6 %-os eho fizetés alól a kamatmentes jövedelmek, az EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a meghatározott kollektív befektetési értékpapír után fizetett kamat, vagy hozam, illetve az ezen értékpapíron átruházáskor, beváltásakor vagy visszaváltásakor megállapított kamatjövedelem.
Az eho-t a magánszemélynek, vagy ha a jövedelem kifizetőtől származik, akkor a kifizetőnek kell levonnia, és megfizetnie. A kifizető nem vizsgálja, hogy a magánszemély, akinek a jövedelmet kifizeti, belföldi vagy külföldi illetőségű-e, egységesen le kell vonnia és meg kell fizetnie a 6 %-os eho-t. A külföldi magánszemély az eho visszatérítését a kifizetőtől kapott igazolás, és illetőségigazolásának benyújtásával kérheti a magyar adóhatóságtól.
Az iparűzési adóból levonható visszamenőleges hatállyal egész évre vonatkozóan a költségként, ráfordításként elszámolt útdíj 7,5%-a.
2013. augusztus 1-jétől a korábban alkalmazott 174-es osztó helyett a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál (bérpótlék számításánál) a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell szorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.
A bérpótlék számítási alapja továbbra is az egy órára járó alapbér összegét nem a fentiek szerint, hanem általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával (rész-vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével) kell osztani.
A módosítás ezzel megoldja azt a problémát, hogy egyes hónapokban jobban megérte elmenni szabadságra, más hónapokban viszont a szabadság idejére kifizetett távolléti díj alacsony összege miatt a havi bér még a szerződés szerinti havi alapbér összegét sem érte el. A módosítás lényege tehát, hogy a távolléti díjat minden hónapban az adott hónap hosszához igazodva, a bérpótlékot viszont minden hónapban azonos módon kell számítani.
2013. augusztus 1-jét követően (legelőször a júliusi bérszámfejtéskor kell alkalmazni) a távolléti díj számítás módosításának lényege, hogy a távolléti díjat alapesetben az adott havi alapbér és pótlékátalány figyelembevételével kell megállapítani. Ilyenkor a távolléti díj összege egyezik a havi kifizetések távollét idejével arányos összegével, ahol az alapbér adott időszakra eső összegét úgy számolják ki, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Amennyiben a munkavállaló teljesítménybért kap, és/vagy bérpótlékra is jogosult, ebben az esetben a távolléti díj számítása során ezeknek az esedékesség előtti 6 hónapra kifizetett összegét is figyelembe kell venni.
A módosítás rögzíti, hogy a távolléti díj számítási alapját a távolléti díj esedékességének időpontjához képest kell meghatározni, ami a távollét kezdő időpontja, vagyis pl. szabadság esetén annak a hónapnak az alapbérével kell számolni a távolléti díjat, amikor a munkavállaló megkezdte a szabadságát, a pótlékok tekintetében pedig az ezt megelőző 6 hónapot kell figyelembe venni.
2013. augusztus 1-jét követően a munkavállalónak egybefüggően 14 nap szabadságot kell engedélyezni egy naptári éven belül. Az egybefüggő 14 nap szabadság nem 14 munkanapot, hanem 14 naptári napot jelent.
2014. január 1-jét követően csak az életkor miatti pótszabadság vihető át a felek megállapodása alapján a következő évre. A felek ezen megállapodásukat csak egy adott naptári évre köthetik, így erről minden évben újra meg kell állapodniuk.
2014. január 1-jétől a kötetlen munkarend feltétele, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztás jogát teljes egészében átengedje a munkavállalónak. Az nem változtat a kötetlen munkarend jellegén, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesíti.
A gyermeknevelési támogatásban részesülő társas vállalkozó 2013. július 1-jétől a minimum járulékalap után nem köteles járulékot fizetni, ha a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Ugyanakkor az általános szabályok szerint kell járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni akkor, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel díjazásban részesül.
Pénztárgépek és taxaméterek használatára vonatkozó változások
A NAV 2013. július 10-én honlapján közzétetteKözlemény az online pénztárgépekkel kapcsolatos egyes műszaki követelményekről szóló Közlemény kiegészítéséről címmel a pénztárgépek online átállásáról, és a régi pénztárgépek használatával kapcsolatos tájékoztatását.
Az érintett adózók ebben a Közleményben részletes tájékoztatást kapnak a saját maguk által használt pénztárgépek használhatóságáról, és az átállásra vonatkozóan is.
