2013. január 1-jétől hatályos Számviteli törvény változásai

Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan. Nem minősül jelentős összegűnek a hiba, ha a feltárásának évében az ellenőrzések során- ugyanazon évet érintően – megállapított hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes összege nem éri el az 1 millió forintot (eddig 500 milliónál volt ez a határ), így azt a tárgyévi könyvelésben kell javítani, az önellenőrzésre vonatkozó számviteli előírások alkalmazása nélkül.

Megszűnik az ismételt közzétételi kötelezettség, ezért akkor sem kell közzétenni a korábban közzétett (egyszerűsített) éves beszámolót, ha abban a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák voltak.

Változás 2012. december 1-jétől. A vállalkozásnál lévő napi készpénz-záróállomány maximális mértékét szabadon, a vállalkozásra jellemző körülményeknek megfelelően lehet megállapítani. A napi készpénz-záróállomány átlagos értékének maximális összegére vonatkozó korlátozások megszűntek. (Eddig a napi készpénz-záróállomány átlagos értéke nem haladhatta meg az előző év összes bevételének 10 százalékát.)

Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan. A forgóeszközökhöz kapcsolódó hitelek árfolyamvesztesége is elhatárolható, ha a hitel árfolyamveszteségét más devizás tételek árfolyamnyeresége nem ellentételezi, s amíg a hitelt vissza nem fizették, függetlenül attól, hogy a hitelből vásárolt fogóeszközök mikor kerülnek ki a vállalkozás könyveiből. (Eddig csak a beruházási hitelekre volt érvényes hasonló szabály.)

Az elhatárolt veszteség után céltartalékot kell képezni a hitel felvételétől eltelt idő és a hitel lejáratáig hátralévő időtartam arányában. Az elhatárolt veszteség és a megképzett céltartalék különbözetének megfelelő összegben lekötött tartalékot is kell képezni.

Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan. Skontóként a pénzügyileg rendezendő (számlán szereplő) ellenérték legfeljebb 3 százaléka számolható el. A skontó elszámolása során figyelmen kívül hagyható a késedelmi kamat mértéke.

Változás 2013. január 1-jétől. A legkisebb gazdálkodók, függetlenül a társasági formától, úgynevezett mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek (eddig vagy egyszerűsített éves beszámolót, vagy – bizonyos esetekben – sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítettek) E beszámolási forma szabályait nem a számviteli törvény, hanem külön kormányrendelet fogja megállapítani. Az új beszámolási formát azok a vállalkozók választhatják, amelyek nem kötelezettek könyvvizsgálatra, és két egymást követő üzleti évben az alábbi három határérték közül bármelyik kettőt nem haladják meg:

·         mérlegfőösszeg: 100millió Ft

·         éves nettó árbevétel: 200millió Ft

·         az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 10 fő.

Ha a vállalkozás e beszámolási formát választotta, ettől leghamarabb három üzleti év után térhet el. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló bevezetésével egyidejűleg megszűnik az úgynevezett sajátos egyszerűsített éves beszámoló (a 2012-es üzleti évről még lehet sajátos egyszerűsített éves beszámolót készíteni).

Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan. A törvény új definíciót ad a szellemi termékekre. Szellemi terméknek minősülnek a megszerzett, előállított,

·         iparjogvédelemben részesülő alkotások (például szabadalom, know-how, védjegy)

·         szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (például a szoftvertermékek)

·         jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak,

függetlenül attól, hogy azokat használatba vették-e már, vagy csak a későbbiekben kezdik el használni.

Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan. Azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítés elősegítése céljából átmenetileg használatba vesz, nem kell a használatbavétel időpontjában átsorolni a tárgyi eszközök közé, így azok folyamatosan az áruk között lesznek kimutatva. Ilyen eset például egy tesztautó, amely után nem kell értékcsökkenést elszámolni, hiszen később értékesíteni fogják. Hasonlóan nincs szükség átsorolásra például azon elektronikai eszközöknél (televíziókészülék, audiótermék), amelyeket a kereskedők kipróbálási céllal üzemképes állapotban kiállítanak.

Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan. A fejlesztési célú támogatásokhoz, a véglegesen átvett pénzeszközökhöz, a térítés nélkül átvett eszközökhöz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó halasztott bevételek megszüntetésekor figyelmen kívül kell hagyni, ha a halasztott bevételhez kapcsolódó eszköz bekerülési értéke vagy bekerülési értéke és hasznos élettartama növekszik.

A halasztott bevételeket ugyanabban az ütemben kell megszüntetni és az eredmény javára elszámolni, mint a kapcsolódó eszközök átértékelése, hasznos élettartamának újratervezése előtt. Ilyen helyzet pótlólagos beruházás, felújítás vagy átalakuláskori vagyonátértékelés során adódhat.

Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan. A könyv szerinti érték és a piaci érték jelentős eltérése miatt abban az esetben kell a befektetett eszközöknél terven felüli értékcsökkenést, a forgóeszközöknél értékvesztést elszámolni, ha a különbözet (múltbéli tények vagy jövőbeni várakozások alapján) legalább egy naptári évig fennáll. A leírásokat így akkor is el kell számolni, ha az érintett eszközök egy évnél rövidebb ideje vannak a vállalkozásnál, de a jövőbeli várható adatok alapján ésszerűen feltételezhető a könyvekben kimutatott értéknél jelentősen alacsonyabb piaci érték fennmaradása. (például a novemberben megvásárolt árukészlet hatósági engedély hiányában csak korlátozottan lesz értékesíthető.)

Hasonlóan el kell számolni a leírásokat akkor is, ha az eszköz már több mint egy éve szerepel a könyvekben, de az értékelés időpontjában még nem áll fenn 12 hónapja a könyv szerinti és a piaci érték jelentős különbsége, feltéve, hogy a jövőbeli várakozások is ezt támasztják alá. A terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést akkor is el kell számolni, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték jelentős eltérése a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető, függetlenül a különbözet fennállásának időtartamától. Így például indokolt a készlet értékvesztését elszámolni, ha azt a beszámoló fordulónapja után, de még a beszámoló összeállítása előtt a könyv szerinti értéknél jelentősen alacsonyabb áron – azaz veszteséggel – értékesítették.

Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan. Nemcsak azok a végfelhasználó (fogyasztó) vállalkozások élhetnek a közüzemi számlák egyszerűsített elszámolásának lehetőségével, amelyek egyetemes szolgáltatóktól szerzik be a földgázt és a villamos energiát, hanem azok is, amelyek földgázkereskedőtől vásárolják.

Változás 2013. január 1-jétől. Nem alkalmazhatók a számviteli törvénynek a leányvállalatok és a közös vezetésű vállalkozások konszolidáció alóli mentesítését lehetővé tevő szabályai, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték. Ha az anyavállalat tőzsdei kibocsátó, akkor számára kötelező az IFRS szerinti konszolidált beszámoló összeállítása és ennek során a számviteli törvény helyett az IFRS szabályai irányadók arra vonatkozóan, hogy az anyavállalatnak a cégcsoportba tartozó mely gazdálkodó egségeket kell bevonnia a konszolidációba.

Változás 2013. január 1-jétől. Elvileg elektronikus aláírás és időbélyegző nélkül is alkalmazható számviteli bizonylatként az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó előírásainak.