KATA és KIVA

 

KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA (KATA)

1.      Választás - bejelentés

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette, továbbá akik az alábbi TEÁOR 2008 szerinti tevékenységek valamelyikét folytatják:

• 66.22 biztosítási brókeri, ügynöki tevékenység
• 66.29 biztosítás, nyugdíjalap kiegészítő tevékenysége
• 68.20 saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Az adóhatósághoz történt bejelentkezést követő hónap első napjától választható

-          egyéni vállalkozó,

-          egyéni cég,

-          a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,

-          a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság

Legkorábban 2013. január 1-jétől jöhet létre az új adóalanyiság, de a választást legkésőbb 2012. december 31-ig be kell jelenteni az adóhatóság felé! Be kell továbbá jelenteni azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét (legalább 1 főt), címét és adóazonosító jelét, aki (vagy akik) személyes közreműködéssel részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében a munkaviszony kivételével. A kiadózónak nyilatkoznia kell egyben arról is, hogy főállásúnak minősül-e?

Amennyiben a nincs bejelentve a személyesen közreműködő tag kisadózóként, akkor bármilyen közreműködésre van szükség, bármilyen munkavégzésről van szó, az esetükben csak munkaviszony keretében megengedett.

A választást az önkormányzatnak (IPA) is be kell jelenteni!

2.      Adófizetési kötelezettség

Minden kisadózó személy után meg kell fizetni ezt az adót, minden megkezdett naptári hónapra:

• főállású kisadózó havi 50 ezer Ft
• főállásúnak nem minősülő kisadózó (pl. 36 órás munkaviszony mellett, nyugdíj mellett) havi 25 ezer Ft
• naptári évben 6 millió forintnál több bevétel esetén a 6 millió Ft feletti rész 40%-át kell adóként megfizetni (a nem teljes naptári évben kisadózónak minősülök esetében a bevételi határ: kisadózói vállalkozás jogállásainak hónapja x 500ezer Ft/hó)

Nem kell megfizetni a kisadózó után az  adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó – kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez -, amennyiben

• táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott,
• egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette

3.      Kiváltott közterhek- kötelezettségek

• Vállalkozói személyi jövedelemadó, vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése
• Társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése
• Személyi jövedelemadó, járulékok, a magánszemélyt terhelő 14 %-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése
• Szociális hozzájárulási adó és a céget terhelő 10 %-os vagy 27 %-os egészségügyi hozzájárulás,  valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése

4.      Megmaradó közterhek- kötelezettségek

Az adóalany nem mentesül viszont a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adóbevallási és fizetési kötelezettségek alól. Továbbá ha a kisadózó áfa alany, áfa bevallási és fizetési kötelezettségének továbbra is ugyanúgy kell eleget tennie, mint eddig. A helyi iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettsége szintén megmarad.

5.      Nyilvántartások (A kisadózó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá)

A kisadózó vállalkozók bevételi, illetve áfa alanyiság esetében az áfa törvénynek megfelelő nyilvántartás vezetésére kötelezettek és az általuk kiállított számlákra rá kell írni, hogy „Kisadózó”. Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, mulasztási bírsággal sújtható.

A kisadózó társaságok kikerülnek a számviteli törvény hatálya alól, így KATA körből való kilépéskor nyitómérleget kell készíteniük, amelyet könyvvizsgáltatni kell.

6.      Biztosítási jogviszony

Csak a főállású kisadózó minősül biztosítottnak, és társadalombiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra szerezhet jogosultságot. A számítási alapja 81.300 forint/hó.

7.      Nyilatkozat-adatszolgáltatás

Az adóévet követő év február 25-ig nyilatkozatot az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről.

A kiadózó köteles a bevételi nyilatkozatban adatot (név és cím) szolgáltatni az adóhatóság felé, ha más adóalanynak 10 millió forintot (kapcsolt vállalkozással együtt) meghaladó értékben számláz.

A számláját befogadó adózó köteles adatot (név, cím, adószám, összeg, termék neve, szolgáltatás esetében TESZOR szám) szolgáltatni a tárgyévet követő januári 08. bevallásában, ha a naptári évben az ellenérték meghaladta az 1 millió forintot (kapcsolt vállalkozással együtt).

8.      Veszteségelhatárolás

Adóévenként 20-20 %-ot elszámoltnak kell tekinteni a korábbi évek veszteségéből. Nem teljes naptári év esetén arányosítani kell.

9.      Áttérési szabályok

Egyéni vállalkozó a meglévő készletére eső bevételt külön, mint adóalapot nem képező bevétel tartja nyilván a KATA megszűnéséig.

Tao alól kilépő társaságok esetében a megszűnésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Továbbá meg kell állapítani az osztalék utáni adót kiváltó adóalapot, mely után 16 %-ot kell fizetni 3 részletben. 

Véleményünk szerint olyan vállalkozásoknál érdemes ezt az adózási formát fontolgatni, ahol csak egy, vagy kettő személyesen közreműködő magánszemély van.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy aki egyszerre egyéni vállalkozóként és egy társas vállalkozás tagjaként is bejelentkezik a KATA körbe, akkor ez esetben a tételes adó fizetésére mindkettőben szükség van. Ha csak az egyik minőségben jelentkezik valaki a KATA hatálya alá, akkor a másik jogviszonya után be kell fizetni az előírt minimumok alapján minden járulékot.

1.      Választás - bejelentés

Az adóhatósághoz történt bejelentkezést 2012. december 1-je és 2013. január 15-e között kell megtenni, de ez a bejelentés január 15-ig visszavonható.

Az előző adóévi létszám nem haladta meg a 25 főt, a bevétel (és a mérlegfőösszeg) pedig az 500 millió forintot. (Kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni!).

Továbbá, hogy az adóévet megelőző két naptári évben nem került sor a cég adószámának jogerős felfüggesztésére, valamint a bejelentés napján a nyilvántartott adótartozás nem haladja meg az egymillió forintot.

• egyéni cég,
• közkereseti társaság,
• betéti társaság,
• korlátolt felelősségű társaság,
• zártkörűen működő részvénytársaság,
• szövetkezet és a lakásszövetkezet,
• erdőbirtokossági társulat,
• végrehajtó iroda,
• ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
• szabadalmi ügyvivői iroda,
• külföldi vállalkozó,
• belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

2.      Adófizetési kötelezettség-adóelőleg

A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege.

Az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, míg személyi jellegű kifizetésnek a kisvállalati adó szempontjából azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely járulékalapot képez az adóévben.

A 25 év alatti pályakezdők, a tartós munkanélküliség után munkába állók, a GYED, GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után a KIVA adóalapja a foglakoztatás első két évében a kedvezményezett munkabérek havi összegével, de legfeljebb 100 000 forinttal csökkenthető.

Általánosságban a pénzforgalmi szemlélet azt jelenti, hogy a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök, mint a hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, a tőkeemelés, az osztalék és osztalékelőleg megszerzése csökkentik az adóalapot, míg a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök, mint a hitel nyújtása, a tőkekivonás, az osztalék és osztalékelőleg fizetése, valamint a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek növelik azt.

Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.

Az adóelőleget havonta, minden hónap 12-éig vallja be és fizeti meg az a kisvállalati adózó akinek a kisvállalati adófizetési kötelezettsége az előző adóévben az 1 millió forintot elérte vagy a kisvállalati adóalanyiságának első évében előző évi bevétele meghaladta a 100 millió forintot.

Minden más esetben az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének az adózó a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig tesz eleget.

Az adóbevallást a tárgyévet követő év május 31-ig kell benyújtani.

3.      Kiváltott közterhek- kötelezettségek

• a társasági adó,
• a szociális hozzájárulási adó, valamint
• a szakképzési hozzájárulás

4.      Iparűzési adó

Az adóalap megállapításának 3 lehetősége:

• az általános szabályok szerint, vagy
• az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályok szerint, amennyiben jogosult rá, illetve
• választása szerint a kisvállalati adó alapjának 20 százalékkal növelt összegében is

5.      Veszteségelhatárolás

a.       Az elhatárolt veszteség összegét az adózó 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben.

b.      A veszteségből az adóévben beszerzett új tárgyi eszköz, szellemi termék, vagy a K+F aktivált értékével megegyező összeggel csökkenthető korlátlan ideig az adó alapja.

A KIVA előtti évek veszteségéből a módosítás szerint az elhatárolt veszteség elszámolható lesz a KIVA adóalap terhére.

6.      Értékcsökkenés elszámolása

Nem kell az eszközeik tekintetében gyorsított értékcsökkenési leírással számolnia vállalkozásoknak, továbbá a KIVA adóalanyiság előtt beszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékét 10 év alatt egyenlő részletben le lehet írni a KIVA adóalapból.

7.      Áttérési szabályok

Tao alól kilépő társaságok esetében a megszűnésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Jelenlegi ismereteink szerint azon adózóknak kínál kedvezőbb adózási lehetőséget, akik veszteségesek, illetve nem nagy nyereséget realizálnak, de jelentős a bérköltségük.