Szolgáltatások
  • Éves beszámolók könyvvizsgálata, évközi vizsgálatok
  • Adó-, pénzügyi és számviteli tanácsadás, konzultáció
  • Átalakulások
  • Auditálás magyar és IAS, IFRS normák szerint
  • Konszolidálás
  • Cégátvilágítás, vagyonértékelés
Genaudit

Konszolidálás

Genaudit

Mérlegképes könyvelés

Genaudit

IAS, IFRS szabványosítás


2013. január 1-jétől hatályos TAO és Osztalékadó törvény változásai

Elhatárolt veszteség

Új előírás 2013. január 1-jétől. A csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózónak az egyezséggel összefüggésben nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség, ha elhatárolt vesztességgel rendelkezik. A rendelkezés a 2012. január 1-je után megkötött egyezségekre alkalmazandó.

Változás 2013. január 1-jétől. Ha az adózó az átalakulást követő 2 adóévben jogutód nélkül megszűnik, az adózónak nem kell eleget tennie annak a feltételnek, miszerint a jogutód csak akkor jogosult az átvett elhatárolt veszteség felhasználására, ha az átalakulást követő 2 adóévben árbevételt, bevételt szerez a jogelőd által folytatott tevékenységből. Ha az adózó a cégfelvásárlást követő 2 adóévben jogutód nélkül megszűnt, nem kell teljesítenie a tevékenység folytatására vonatkozó feltételt.

Kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján elhatárolt vesztesége is korlátozást alá esik, mivel ezentúl arra az adózóra is kiterjed a bevétel-, árbevétel szerzési kötelezettség, amelyből a kiválás történt.

Nem változott, a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét az adózó legfeljebb az adóalap 50 %-áig jogosult érvényesíteni. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjében kell felhasználni. A negatív társaságiadó-alap időbeli korlátozás nélkül határolható el.

 

Látványcsapatsport támogatás

Változás 2012. április 14-étől. A látványcsapatsport fejlesztésére létrejött közhasznú alapítvány részére a versenyeztetéssel összefüggő költségek fedezésére is nyújtható támogatás, juttatás. A támogatást nyújtó adózónak és a támogatott szervezetnek köztartozásmentesnek kell lennie.

A támogatott szervezetnek akkor sem szükséges legalább 2 éve működnie, ha például

-          a sportvállalkozás amatőr versenyrendszerbe kerül, és az indulási jogát a tagjaként működő sportegyesületre 2 éven belül átruházta, vagy

-          2 éven belül megszűnt sportszervezet általános jogutódjaként annak indulási jogát gyakorolja, vagy

-          ha a sportszervezet az utánpótlás-nevelés területén működő sportvállalkozásként 2 éven belül létrehozott olyan sportszervezetet, amelynek a felkészítésre és a versenyeztetésre együttműködési megállapodása van felnőtt korosztályos versenyrendszerben részt vevő sportvállalkozással, vagy

-          sportról szóló törvény alapján indulási jogot megszerző sportszervezetnek vagy a sportszervezet által e cégre alapított sportvállalkozásnak minősül.

A 300 millió Ft-nál nagyobb értékű sportágfejlesztési programok megvalósításához kell a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter jóváhagyását kérni.

Új előírás 2013. január 1-jétől. Látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványnak minősül a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározott szabályok szerint működő, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző közhasznú alapítvány. A látványcsapatsport-támogatás keretében a sportigazgatási szerv feladata a hatósági és a támogatások felhasználásának elszámolásával kapcsolatos ellenőrzés.

A sportfejlesztési programok jóváhagyása, valamint támogatási igazolások kiállítása ügyében a látványcsaparsport-támogatás igénybevételére jogosult szervezet elektronikus úton tarthat kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, a támogatási igazolás kiállítását végzős szervezettel. Erre először a 2012-2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési programoknál van lehetőség.

Változás 2013. január 1-jétől. Az adózó köztartozás-mentességének a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában kell fennállnia. (korábban a támogatásigazolás kiállításakor kellett)

 

Fejlesztési adókedvezmény

Új előírás 2013. január 1-jétől. A szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió Ft értékű beruházás, valamint a jelenértéken legalább 100 millió Ft értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén az adózó fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosult.

Szabad vállalkozási zóna a kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség.

A fejlesztési adókedvezmény érvényesíthetőségéhez az adózónak a beruházás megkezdésén kívül annak befejezését is be kell jelentenie az adópolitikáért felelős miniszternek.

Az adópolitikáért felelős miniszter évente egy alkalommal átadja az állami adóhatóság részére a hozzá érkezett, fejlesztési adókedvezményre vonatkozó adózói bejelentéseket.

Ha az adózó a beruházás üzembe helyezését követő 5 év során jogerős határozatban megállapított környezetvédelmi bírságot kap, a fejlesztési adókedvezményt nem veheti igénybe abban az adóévben, amikor a határozat jogerőssé válik. A rendelkezés először a 2011. december 31-e után kezdődő üzleti évre alkalmazandó.

 

Jövedelem-(nyereség) minimum

Változás 2013.január 1-jétől. A jövedelem-nyereség minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök napi átlagos állományának a megelőző adóév utolsó napján kimutatott tagi kölcsön összegét meghaladó részének 50 %-a.

 

Bejelentett részesedés

Változás 2013.január 1-jétől. A bejelentett részesedés árfolyamnyereségét csökkenteni kell a cégérték vagy üzleti érték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással, a bejelentett részesedés árfolyamveszteségét pedig növelni kell a cégérték vagy üzleti érték kivezetése következében elszámolt ráfordítással.

 

Bejelentett immateriális jószág

Változás 2013.január 1-jétől. Az adózó által előállított, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (pl. szellemi termék, vagyoni értékű jog) is bejelentett immateriális jószágnak minősül. (Korábban csak az adózó által megszerzett immateriális jószág minősült bejelentett immateriális jószágnak). Új feltétel, hogy az adózó a bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, apportként történő kivezetéséből származó pozitív különbözethez kapcsolódóan akkor élhet az adóalap-csökkentéssel, ha a bejelentett adóévét megelőző adóévben nem csökkentette adózás előtti eredményét az immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó eredmény az ereménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba étvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegével.

 

Nem realizált árfolyam-különbözet

Új előírás 2013. január 1-jétől. A nem realizált árfolyam-különbözethez kapcsolódó adóalap-korrekciót abban az adóévben kell elvégezni, amikor a kötelezettségek kikerülnek a könyvekből.

 

Alultőkésítés

Változás 2013.január 1-jétől. A kötelezettségek adóévi napi átlagos állományának meghatározása során nem kell figyelembe venni az áruszállításból és szolgáltatásból származó kötelezettségek és követelések összegét.

 

Háromszoros K+F adóalap-kedvezmény

Változás 2013.január 1-jétől. Központi költségvetési szervként működő, valamint közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézetekkel is lehet kutatás-fejlesztési együttműködési megállapodást kötni a háromszoros adóalap-kedvezmény érvényesíthetősége érdekében.

 

Tartós adományozási szerződés

Átmeneti rendelkezés 2013. január 1-jétől. Tartós adományozásként kezelendő a korábban hatályos a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint meghatározott tartós adományozás is, nem csupán az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti tartós adományozás.

 

Nem elismert költség

Új előírás 2013. január 1-jétől nem a vállalkozási tevékenység értekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül, következésképpen adóalap növelő tételként számolandó el a kisvállalkozási adó hatálya alá tartozó részére visszafizetési kötelezettségi nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, továbbá az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

 

Elismert költségek

Új előírás 2012. július 1-jétől. Ha több munkáltató egy munkakörre egy magánszeméllyel létesít munkaviszonyt, akkor az a személyi jellegű ráfordításként elszámolt összeg, amelyet a kijelölt munkáltató a többi munkáltató helyett teljesít, a társasági adó szempontjából elismert költségnek, ráfordításnak minősül, feltéve, hogy azt a munkaviszonnyal érintett munkáltatók a részére megtérítik. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert költségnek minősül továbbá a kijelölt munkáltató részére a munkaviszonnyal érintett munkáltatók által megtérített összeg is.

Változás 2013. január 1-jétől.  Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott áruminta juttatása abban az esetben is a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, ha a juttatásban részesülő adózási előtti eredménye e juttatás nélkül negatív lenne.

 

Ellenőrzött külföldi társaság

Változás 2013. január 1-jétől Ha az ellenőrzött külföldi státus megállapításához vizsgálni kell, hogy a külföldi állam milyen mértékű társasági adónak megfelelő adót alkalmaz, és a külföldi állam az adóalap összegétől függően több adókulcsot használ, akkor a legkisebb adómértéknek kell elérnie a 10 %-ot ahhoz, hogy a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű társaság ne minősüljön ellenőrzött külföldi társaságnak. (Korábban a társasági adó vagy annak megfelelő adó jogszabályban előírt mértékének kellett elérnie a 10 %-ot.)

Nem az adózónak kell bizonyítania a tényleges tulajdonosi jogállás közvetett fennállását.

 

Adóalanyok

Változás 2012. június 20-ától. Nem minősül társaságiadó-alanynak otthonvédelmi akcióterv keretében létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt.

Változás 2012. július 1-jétől. Nem minősül társaságiadó-alanynak a felszámolás kezdőnapjától a felszámolási eljárás alatt álló, valamint a kényszertörlési eljárás kezdőnapjától a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó.

Új előírás 2013. január 1-jétől. A kisvállalati adó alanyai a kisvállalati adózás választásával mentesülnek a társasági adó, a szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, így a kisvállalati adózói kör nem tartozik a társaságiadó-alanyok közé. Nem minősülnek társaságiadó-alanynak a KATA alanyai sem.

 

Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató

Új előírás 2013. január 1-jétől. Nem minősül vállalkozási tevékenységnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, továbbá a kizárólag az e cél szerinti tevékenységét szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek eladásából származó ellenérték, bevétel. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény.

 

Innovációs járulék

2012. december 1-jétől az innovációs járulék fizetésére kötelezetteknek a járulék előleget december 20-ig ki kell egészíteniük az adóévi várható fizetendő járulék összegére (feltöltési kötelezettség)