2013. január 1-jétől hatályos SZJA törvény változásai
Adóalap-kiegészítés
Változás 2013. január 1-jétől. Adó-alapkiegészítés megszűnik, ezzel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre ténylegesen is érvényesül az egykulcsos személyi jövedelemadó, a jövedelem minden forintja után egységesen 16 % személyi jövedelemadót kell fizetni.
Adóelőleg-megállapítás
Változás 2013. január 1-jétől. Hatályukat vesztették a munkáltató adóelőleg-megállapítására vonatkozó speciális szabályok.
Ha a magánszemélynek kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve a 27 %-os mértékű EHO-t, a bevételből megállapított jövedelem 78 %-a minősül az adóelőleg alapjának.
Családi kedvezmény
Változás 2013. január 1-jétől. Magyarországon adóköteles jövedelmet szerző külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg őt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, és összes jövedelmének legalább a 75 %-a Magyarországon adóköteles.
Családi kedvezmény közös érvényesítése, megosztása
Új előírás 2012. január 1-jétől. A törvény külön rendelkezik a családi kedvezmény közös igénybevételéről. Eszerint közösen vehető igénybe a kedvezmény, ha ugyanazon kedvezményezett eltartott után ugyanazon jogosultsági hónapra több magánszemély is jogosult a kedvezményre. (Korábban az ilyen esetekre a megosztás szabályait kellett alkalmazni)
Változás 2013. január 1-jétől. Csak arra a jogosultsági hónapra nem alkalmazható a megosztás, amelyre a jogosult vagy jogosultnak nem minősül házastársa, élettársa egyedülállót megillető családi pótlékot vett igénybe.
Adónyilatkozat
Változás 2013. január 1-jétől. A törvény újrafogalmazza az adónyilatkozat szabályait, az újrafogalmazott szabályok szerint az a magánszemély tehet adónyilatkozatot, aki megfelel az alábbi feltételeknek:
- az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől szerzett jövedelmet
- az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben nem haladja meg az 1000 Ft-ot
- ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója, és az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta
- tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 %-os költséghányadot) adóelőleg megállapítása során nem számolt, nem számolt el
- az adóévben belföldi illetőségű volt
Nem tehet adónyilatkozatot a magánszemély ha,
- az adóévben egyéni vállalkozó volt
- mezőgazdasági őstermelőként adóbevallást, nemleges nyilatkozat benyújtására köteles
- fizető-vendéglátó tevékenységére az adóévben tételes átalányadózást választott
- az adóévben olyan jövedelmet szerzett, amely után az adót magának kell megállapítania
- az adóévben az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adózó jövedelme volt,
- az adóévben külföldön (is) adóztatható jövedelmet szerzett
- az adóévben osztalékká nem váló osztalékelőleget szerzett, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számolt el.
Ha a magánszemély az adónyilatkozatot választja bevallási kötelezettség teljesítésére, nem adhat az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot.
Az adónyilatkozat választására vonatkozó újrafogalmazott feltételeket a 2012-es évre vonatkozóan is alkalmazni kell, azzal a további feltétellel, hogy a magánszemély most már csak akkor teljesítheti adóbevallási kötelezettségét adónyilatkozattal, ha kizárólag egy adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett összevonás alá eső jövedelmet, és más kifizetőtől kizárólag olyan külön adózó jövedelmet szerzett, amely nem zárja ki őt a nyilatkozat megtételére jogosultak köréből.
Külföldön is adóztatható jövedelmek kedvezményei
Változás 2013. január 1-jétől. Külföldi illetőségű magánszemélyt csak akkor illet meg kedvezmény, ha a meghatározott jövedelmeinek legalább a 75 %-a Magyarországon adóköteles. Ilyen jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem. A külföldi illetőségű magánszemélyt a 75 %-os feltétel teljesülése esetén is csak arra az időszakra illeti meg a kedvezmény, amelyre más államban nem jogosult azonos vagy hasonló kedvezményre.
A külföldön is adóköteles jövedelmet szerző belföldi illetőségű magánszemély is csak arra az időszakra érvényesíthet kedvezményt, amelyre a másik államban nem illeti meg azonos vagy hasonló kedvezmény.
Jövedelemszerzés helye
Változás 2013. január 1-jétől. A jövedelemszerzés helye nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam. Külön szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg.
A jövedelemszerzés helye:
- ha a magánszemély a munkáltató belföldi székhelyével, belföldi telephelyével, fióktelepével, kereskedelemi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban akkor belföld,
- az előbbi alá nem tartozó esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem tekintetében belföld,
- az előbbiektől eltérően, az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművel belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonyosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetőségű szerinti állam.
Bevételként figyelmen kívül hagyható jövedelem
Változás 2013. január 1-jétől. Az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban tájékoztató adatként szerepeltetni kell az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani.
A törvény pontosítja azon bevételek körét, amelyeket nem kell bevallani. Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve a tájékoztató adatként feltüntetendő jövedelmet. Ha azonban a magánszemély más okból nem lenne köteles bevallást tenni, az ilyen tájékoztató adatként feltüntetendő jövedelmet sem kell bevallania.
Közös tulajdonú ingóság, ingatlan hasznosítása
Változás 2013. január 1-jétől. A közös tulajdonban álló ingóság, ingatlan hasznosításából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. ( 2012-ben hatályos szabály szerint közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén azt a magánszemélyt terhelte adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetve a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.)
Béren kívüli juttatások
Változás 2013. január 1-jétől. A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorzosa után 14 %-os EHO-t kell fizetni a korábbi 10 % helyett.
Munkahelyi étkeztetés
Változás 2013. január 1-jétől. A munkahelyi étkezőhelyen utalvány formájában biztosított érkezés akkor is béren kívüli juttatások minősül, ha az étkezőhely szolgáltatását nem csak szolgáltatását nem csak a munkáltató munkavállalói vehetik igénybe. Változatlanul feltétel viszont, hogy az étkezőhelynek a munkáltató telephelyén kell működnie.
Erzsébet utalvány
Változás 2013. január 1-jétől. Az Erzsébet-utalvány 2013-tól melegétel vásárlására is felhasználható. Az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 5000 Ft-ról 8000 Ft-ra emelkedik.
Iskolakezdési támogatás
Új előírás 2012. január 1-jétől. Iskolakezdési támogatás ezentúl csak utalvány formájában nyújtható, az utalvány a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel. A támogatásra való jogosultságról a magánszemélynek csak nyilatkozatot kell tennie a munkáltatónál. Az iskolakezdési támogatás gyermekenként és szülőnként továbbra is legfeljebb a minimálbér 30 %–a lehet.
Béren kívüli juttatások keretösszege
Új előírás 2012. január 1-jétől. A juttatás éves keretösszege akkor is 500.000 Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. A rendelkezés 2012-re vonatkozóan is alkalmazható.
Egyes meghatározott juttatások
Változás 2013. január 1-jétől. Nem adható egyes meghatározott juttatásként fogyasztási kész étel vásárlására jogosító utalvány. Ha ilyen utalványt dolgozó kap, a juttatás bérként közteherköteles, ha pedig például dolgozó közeli hozzátartozója kapja, egyéb jövedelemként adózik.
Egyéni vállalkozók
Új előírás 2012. január 1-jétől. Nem keletkezik bevétel a volt egyéni vállalkozónál, ha e tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokat az általa alapított egyéni cég megtéríti, feltéve, hogy azok közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét.
A közvetített szolgáltatás a jövedelem-minimumot továbbra is csökkenti.
A közvetített szolgáltatás új fogalma: az egyéni vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személy megrendelővel kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített, továbbszámlázott szolgáltatás, ha az egyéni vállalkozó nyilvántartásai megfelelően alátámasztják.
Egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha munkaviszonyban áll.
Az átalányadózás során csak azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyekből az átalányadózónak az adóévben bevétele származott.
Őstermelők
Új előírás 2012. január 1-jétől. A törvény kimondja: őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítés is.
Az őstermelői igazolvány használatának jogszerűségét és az abban foglalt adatok valódiságát ellenőrző mezőgazdasági igazgatósági szerv jelzi az adóhatóságnak az igazolás jogszerűtlen használatát, méghozzá a jogszerűtlen használatot megállapító döntés jogerőre emelkedése negyedévet kötető hónap utolsó napjáig. Ebben közli az érintett magánszemély nevét, adóazonosító jelét és jelzésre okot adó tényeket, körülményeket, a jogszerűtlen használat, a valóságtól letérő adatok megállapításának időpontját, továbbá feltüntetni azt, hogy a jogszerűtlen használat vagy az eltérés mely időponttól áll fenn.
Változás 2013. január 1-jétől. A kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben határozza meg a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, visszavonásával, használata jogszerűségének, az abban foglalt adatok valódiságának ellenőrzésével és elektronikus ügyintézésével összefüggő előírásokat.
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet, tartós befektetési számla
Új előírás 2012. január 1-jétől. A befektetési alapkezelő is befektetési szolgáltatónak minősül. Az általa közvetlenül kötött ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek számít, s az alapkezelő is jogosult tartós befektetési szerződést kötni ügyfeleivel.
A zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet nem minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek.
Tartós befektetési számlára már az első összeg is befizethető külföldi fizetőeszközben, összege legalább 25.000 Ft-nak megfelelő külföldi fizetőeszköz lehet.
A 3 és 5 éves lekötési időszakok végén megállapítandó lekötési hozamokat a lekötési időszak utolsó munkanapjára kell megállapítani, nem pedig az utolsó napra.
Nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása, ha a magánszemély úgy nyilatkozik a befektetési szolgáltatónak, hogy az átalakított értékpapírt az értékpapír helyett kapott pénzösszeget a lekötési nyilatkozatban kéri szerepeltetni. Az értékpapír átalakításával sem kerülhet zárt körben kibocsátott értékpapír a tartós befektetési számlára. A magánszemély az említett nyilatkozatot addig az időpontig teheti meg, amíg az átalakítandó értékpapír a tartós befektetési szerződése keretében a befektetési szolgáltató által vezetett értékpapírszámlán, értékpapír letéti számlán szerepel. Nyilatkozat hiányában a lekötési időszakot megszakítottnak kell tekinteni.
Külföldi osztalék utáni adó
Változás 2013. január 1-jétől. A külföldről származó osztalék utáni adót a magánszemélynek az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában kell megállapítania, és a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. (Korábban az adót az osztalék megszerzése negyedévét követő hónap 12-éig kellett megfizetni.)
Nyugdíj-előtakarékossági számla
Változás 2013. január 1-jétől. Ha a nyugdíj-előtakarékossági számláról a kifizetés nyugdíjszolgáltatásként, de nem adómentesen történik, az ott képződött hozamot meg kell állapítani, és a hozam egyéb jövedelemként adóköteles.
Ha a nyugdíj-előtakarékossági számla adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén egyéb jövedelem keletkezik, a számlán lévő pénzeszköz szerzési értékeként az eszköznek a megszűnés napján irányadó szokásos piaci érétke vehető figyelembe.
Ha nem keletkezik egyéb jövedelem, az általános szabályok szerint megállapítható megszerzésre fordított érték vehető figyelembe szerzési értékként. E rendelkezést kell alkalmazni a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíj-értékpapír/letéti számlájáról kivont pénzügyi eszköz szerzési értéke tekintetében abban az estben is, ha a számlatulajdonos a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetése nélkül rendelkezik adóteles kifizetésről.
Adókötelessé válnak egyes biztosítások
Jövőben kizárólag a más személy által fizetett kockázati biztosítás minősül adómentesnek, de az is csak a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó mértékig. Azok a biztosítások, amelyek esetén biztosítási esemény nélkül is lehetőség van a pénz kivonására, vagy lejáratkor a biztosító kifizetést teljesít, adókötelesek lesznek.
E tekintetben kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből a befizetett biztosítási díjat meghaladó összeg. A kamatjövedelem után az adót nem kell megfizetni egyszeri díjas biztosítások esetén, valamint ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttének évét követő 5. év elteltével vagy az után következik be. Rendszeres díjas biztosítások esetén ez az időtartam 10 év. Abban az esetben, ha az egyszeri díjas biztosításoknál a biztosítói teljesítés a 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, a kamatjövedelem 50 százalékát nem kell figyelembe venni jövedelemként.
Szintén a biztosításokat érinti, hogy bekerül az egyes meghatározott juttatások körébe, és ezzel adókötelessé válik a kifizető által a magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.
Az egyes meghatározott juttatások éves keretösszege 500 000 forint akkor is, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azaz nem kell arányosítani.
Adómentes bevételek
Változás 2013. április 1-jétől. Adómentes az az összeg, amelyet a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény rendelkezései szerint pénzügyi intézmény nem jogosult érvényesíteni a hiteladóssal szemben.
Adómentes az az összeg, amelyet a közszférában dolgozó magánszemély a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlan kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény
- felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon a gyűjtőszámlahitele ügyleti kamatának megfizetéséhez kamattámogatásként
- 13/a paragrafus alapján egyszeri vissza nem térítendő támogatáskén kap.
Változás 2012. június 20-ától. Adómentes- az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. kormányrendelet alapján meghatározott feltételek esetén- a magánszemélyek központi költségvetésből kapott otthonteremtési kamattámogatása.
Adómentes az az összeg, amelyet az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. kormányrendelet szerint a hátralékos adós magánszemély javára a hitelintézet elenged, feltéve, hogy a magánszemély a késedelmes jelzáloghitellel terhelt átruházott ingatlana teljes vételárát hátraléka törlesztésére fordítja.
Adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50.000 Ft értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozás díja. Kulturális szolgáltatásnak minősül: a muzeális intézmény és művészeti létesítmény kiállítása, a színház, tánc, cirkusz vagy zeneművészeti előadás, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás. Nem adómentes a Széchenyi-pihenőkártya szabadidő alszámlájára utal összeg.
EKHO változás
Változás 2013. január 1-jétől. Az ezután szerzett ekhoalapot képező jövedelem egészére 15 %-os az ekho, ha a jövedelmet szerző magánszemély nem nyugdíjas. (Korábban az ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részét csak a nyugdíjjárulék-alap felső határáig, vagyis legfeljebb évi 7.942.200 Ft járulékalap után kellett megfizetni.)
Átmeneti rendelkezés. Ha a magánszemély 2012. évi járulékalapot képező jövedelme 2012 decemberére vonatkozóan a 2013. január 10-éig megszerzett ekhós kifizetést is figyelembe véve meghaladja a 2012-re érvényes járulékplafont ( azaz a napi 21.700. évi 7.942.200 Ft-ot), az ekhós kifizetés járulékplafont meghaladó része után 11,1 %-os mértékkel kell megállapítani és levonni az ekhót.
