2013. január 1-jétől hatályos ART változásai

Új előírás 2013. január 1-jétől. A fizetési könnyítés iránti kérelem esetében a hatósági eljárás ügyintézési határideje 30 napról 15 napra csökken, ha a kérelmező minősített adózónak minősül, és kérte a sürgősségi eljárást.

Új előírás 2013. január 1-jétől. Kötelező az adózó képviselete az alábbi hatósági eljárástípusokban:

-          Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás.

-          A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárás.

-          A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás.

-          Az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárás.

A képviseletet kizárólag ügyvéd, adószakértő, adótanácsadó vagy okleveles adószakértő láthatja el.

Abban az esetben nem kötelező a képviselet (a felsorolt esetekben sem), ha a magánszemély vagy a szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik, vagy adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet folytathat. Ezt a kérelemmel egy időben kell igazolni.

Új előírás 2013. január 1-jétől. Környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyekben termékdíj-ügyintéző is képviselheti az adózót.

Új előírás 2013. január 1-jétől. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó havonta termékértékesítés vagy szolgáltatás – áfa felszámítása esetén az azzal növelt – ellenértékeként szerződésenként legfeljebb 1,5 millió forint összegben fizethet készpénzben egy másik pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak.

Ugyanazon szerződés ellenértékeként kell tekinteni azokat a kifizetéseket, amelyekről kétséget kizáróan megállapítható, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás megsértésével kerültek több szerződésbe.

A kifizetést teljesítő és a kifizetést elfogadó adózó is 20 százalékos mulasztási bírsággal sújtható, a készpénzes kifizetés 1,5 millió forintot meghaladó része után.

Új előírás 2013. január 1-jétől. A törvény kimondja, hogy kényszertörlési eljárás során az adókötelezettségek teljesítéséért a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló felelős, és ő gyakorolja az adózót megillető jogokat is. Kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatti mulasztási bírságot a vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani.

A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A bevallással egyidejűleg kell teljesíteni a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is.

Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget.

Kényszertörlési eljárás alatt a bevallási kötelezettséget az általános rendelkezések szerint kell teljesíteni. (A cégtörvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a kényszertörlés időszakában az adózó nem folytathat gazdasági tevékenységet.)

Új előírás 2013. január 1-jétől. Ha az adózó bizonylatait, könyveit, nyilvántartásait elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni, és ellenőrzés esetén köteles az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.

Változás 2012. június 20-ától. A székhelyszolgáltatás jogintézményének megszűnésével összhangban megszűnt a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatok bejelentési kötelezettsége.

Változás 2013. január 1-jétől. A munkáltatónak nem kell bejelentenie munkavállalója születési helyét, állampolgárságát, valamint anyja születési családi és utónevét, ha az adóazonosító számmal rendelkezik.

Új előírás 2012. július 1-jétől. Több munkáltatóval is létesíthető ugyanazon munkakörre munkaviszony – az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyainak kivételével. A munkaviszonnyal kapcsolatos adókötelezettségek teljesítésére – a munkáltatók megállapodása szerint ki kell jelölni egy munkáltatót, hogy az adóhatósággal ő tartsa a kapcsolatot. Ennek hiányában az állami adóhatóság az adókötelezettség teljesítését bármelyik munkáltatótól követelheti. Az összes munkáltatót mögöttes felelősség terheli.

Változás 2013. január 1-jétől. A civil szervezetek, illetve az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei úgynevezett „egyablakon”, az őket nyilvántartó bíróságon keresztül jelentkeznek be az állami adóhatósághoz, és „egyablakon” keresztül teljesítik változásbejelentési kötelezettségüket. (Korábban közvetlenül az állami adóhatóságnál jelentkeztek be.) A bejelentkezést követő 15 napon belül közvetlenül az állami adóhatósághoz kell bejelenteniük azonban az iratőrzési helyre, illetve a jogelőd adóazonosító számára vonatkozó adatokat.

Civil szervezet akkor törölhető a törvényszéki nyilvántartásból, ha ehhez az adóhatóság előzetesen hozzájárul.

Változás 2013. január 1-jétől. Bevallási, adófizetési kötelezettség éven túli nemteljesítése esetén határozott idejűvé (legfeljebb 180 nap) válik az adószám-felfüggesztés időtartama (az eddigi határozatlan idő helyett). Ha ez alatt nem teljesíti kötelezettségét az adózó, az adóhatóság automatikusan törli adószámát.

Változás 2012. június 20-ától. Nem minősül fennálló adótartozásnak az adóregisztrációs eljárás szempontjából az adóhatósági határozaton alapuló tartozás, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt le, vagy a bírósági eljárás még nem zárult le jogerősen.

Új előírás 2013. január 1-jétől. Ha az adózó az adószám megtagadására okot adó tartozást megfizeti, vagy a tartozás a kimentési kérelem benyújtásáig más módon megszűnik (például elévül vagy törli,), s ezt az adózó a kérelem benyújtásával egyidejűleg bizonyítja, úgy az adóhatóság visszavonja az adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozatát, és az adószámot megállapítja.

Mentesülnek az adóregisztrációs eljárás alól a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő társaságok, illetve e társaságok jelenlegi vagy volt vezető tisztviselői. A kimentési eljárás megindításának jogvesztő határideje nyolc nap.

Változás 2013. január 1-jétől. Az adóhatóság az adóregisztrációs eljárásban azt a korábbi tartozást is figyelembe veszi, amelyre igényét a felszámolási eljárásban nem jelentette be, vagy lemondott róla.

Új vezető tisztségviselő vagy új többségi tag bejelentése esetén, ha az adóhatóság adószám megállapítását kizáró okot tár fel, és ennek elhárítására a már adószámmal rendelkező adózót szólítja fel, az adózónak erre 30 nap áll rendelkezésére (az eddigi 15 nap helyett).

Változás 2013. január 1-jétől. Elektronikus úton is ki lehet tölteni és az adóhatóságnak eljuttatni az adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzési kérdőívet (úgynevezett kockerd kérdőív).

A kockázatelemzési eljárás eredményéről az adóhatóság csak akkor hoz határozatot, ha elrendeli a fokozott adóhatósági felügyeletet (ha nem találja kockázatosnak az adózót, erről nem hoz alakszerű döntést). A kockázatelemzést általános szabályként az adószám megállapításáról vagy a személyi változásról történt tudomásszerzéstől számított egy éven belül kell lefolytatni; az éves áfabevallásra kötelezettek esetén a határidő egy évnél hosszabb is lehet, de legfeljebb az áfabevallás határidejét követő naptól számított 30. napig le kell folytatni az eljárást.

A kockerd kérdőív megküldésének elmulasztása esetén az adóhatóság nem törli automatikusan az adószámot, hanem előbb (500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság megállapításával) felszólítja az adózót a mulasztás pótlására, s csak ennek eredménytelensége esetén törli az adószámot automatikusan. A kérdőív megküldésének elmulasztása miatt 2012-ben törölt adószám nem zárja ki, hogy az adóregisztrációs eljárásban adószámot állapítsanak meg.

Változás 2013. január 1-jétől, már a 2012. adóévre vonatkozó adóbevallásokra is. Az állami adóhatóság által elkészített és április 30-áig (elektronikusan vagy postán) kiküldött egyszerűsített bevallást az adózónak csak abban az esetben kell május 20-áig visszaküldenie, ha azt javítja. Ez esetben az adóhatóság a javításról június 20-áig értesíti az adózót. Az egyszerűsített bevallás választásának ezentúl nem feltétele az adózó elektronikus levélcímének közlése.

A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásáról szóló rendelkezést az egyszerűsített bevallás választására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell eljuttatni az adóhatósághoz – írja elő a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. paragrafusa.

Ha az adózó nem javítja a bevallást (és ezért azt nem küldi vissza az adóhatósághoz), a visszatérítendő adót az adóhatóságnak május 20-ától számított 30 napon belül kell elutalnia. Az adózó bevallásának a javított egyszerűsített bevallás, illetve – ha az adózó nem javította – az adóhatóság által kiküldött egyszerűsített bevallás minősül.

Változás 2013. január 1-jén. A nyugdíjjárulék alap felső határára vonatkozó szabályt továbbra is alkalmazni kell a 2013. január 1-jét megelőző időszakban járulékalapot képező jövedelmekre és a felső határt meghaladóan levont nyugdíjjárulékkal összefüggő adókötelezettségekre.

Új előírás 2013. január 1-jétől. Ha a magánszemély a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel adója (adóelőlege), járuléka munkáltató általi túlvonását, ezt a tényt bejelentheti az állami adóhatóságnak. Ezt követően az adóhatóság határozattal írja „jóvá” a túlvont adót a magánszemély javára.

Változás 2013. január 1-jétől. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató is tehet társaságiadó-bevallást helyettesítő nyilatkozatot, ha az adóévben nincs vállalkozási tevékenységből bevétele, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan nem számol el költséget, ráfordítást. (A nyilatkozatot továbbra is az adóévet követő év február 25-éig, a bevallást helyettesítő nyomtatványon kell megtenni.)

Új előírás 2012. július 1-jétől. A fordítottan adózó gabonafélék értékesítője az adómegállapítási időszakban eladott termékek, e gabonafélék beszerzője a beszerzett termékek tekintetében nyilatkozik – abban az adómegállapítási időszakban, amelyben adófizetési kötelezettsége keletkezik – az áfaalanynak minősülő partner adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint – az áfatörvényben meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban – az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségétől, valamint ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.

Változás 2012. október 26-ától. A hibrid vetőmagok esetében nem kell nyilatkozni a kilogrammban meghatározott mennyiségről.

Új előírás 2013. április 1-jétől. A fordított adózás és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás szabályai kiterjednek a sertés, továbbá a takarmányként is szolgáló egyes termékek kereskedelmére.

Új előírás 2013. január 1-jétől. Soron kívüli bevallást kell benyújtania a bevallással még le nem fedett időszakról annak, aki

-          üzletvezetése helyét belföldről külföldre helyezi át, és erre tekintettel – a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény vagy más jogszabály szerint – belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik,

-          az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján egyesül (a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-ai 2005/56/EK irányelv alapján).

Az adózónak bevallási kötelezettségét – függetlenül attól, hogy éves, negyedéves vagy havi elszámolású adóról van szó – az azt kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell teljesítenie.

Új előírás 2013. január 1-jétől. Az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő adózónak semmilyen eljáráshoz nem kell külön nemleges adóigazolást igényelniük.

Változás 2013. január 1-jétől. az adóhatósági igazolások kiállításának ügyintézési határideje nyolc napról hat napra csökken.

A kizárólag adóazonosító jellel rendelkezők is kérhetik felvételüket a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

Változás 2013. január 1-jétől. Megszűnik az illetékelőleg-fizetési kötelezettség. A 2013. január 1-jén még folyamatban lévő eljárásokban azonban még alkalmazni kell az illetékelőleg-megállapítás szabályát.

Válozás 2013. január 1-jétől. Az állami adóhatóság által végrehajtás során behajtott összegből elsőbbséget élvez a végrehajtási költség kielégítése. Csak ennek elszámolása után kerülhet sor a fennmaradó összegnek a jövedelemadó-előleg, levont jövedelemadó vagy levont járulék címén fennálló tartozások elszámolására.

Változás 2013. január 1-jétől. Az adóhatóság a túlfizetést az adózó által megjelölt adószámlára akkor is elszámolhatja, ha az adózó adószámláján nincs tartozás.

Változás 2013. január 1-jétől. A társadalombiztosítási szerv naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetést követően), illetve a naptári évet követő hónap 31. napjáig ad igazolást a kifizetésekről (eddig a kifizetés időpontjában adott).

Változás 2013. július 1-jétől. Elektronikusan adatkapcsolat létesül az állami adóhatóság és a pénzügyi, pénzforgalmi intézmények, illetve befektetési vállalkozások között.

Változás 2013. január 1-jétől. Önkormányzati adóhatóság csak azoknak a helyiadó-, illetve gépjárműadó-tartozással rendelkező adózóknak az adatait teheti közzé, akiknek a tartozása eléri a 100 ezer – magánszemélyek esetében az 50 ezer – forintot, és e tartozás 90 napon keresztül folyamatosan fennáll. (Korábban 10 ezer – magánszemélyek esetében ezer – forintos adótartozás elég volt a listára kerüléshez.)

Nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adóhatósági határozaton alapuló tartozás, ha a határozat jogerős ugyan, de a bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy a bírósági eljárás még nem zárult le jogerősen.

Változás 2013. január 1-jétől. A központosított ellenőrzést az állami adó- és vámhatóság vezetőjének utasítása alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú adóztatási szerve vagy alsó fokú vámszerve végzi kijelölés alapján (nem pedig a kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szerv.)

Új előírás 2013. január 1-jétől. A vállalkozási tevékenységet nem folytató adózót önellenőrzésre hívhatja fel az adóhatóság, ha bevallása és a rendelkezésére álló adatok alapján eltérést állapít meg a terhére. Az önellenőrzés nem kötelező, elmulasztása nem von maga után szankciót. Ha a felhívásra kiutalási határidőn belül kerül sor, a kiutalási határidő szünetel az önellenőrzés beérkezéséig, de legfeljebb a felhívás közlésétől számított 30 napig. Ez alatt az adóhatóság nem indít ellenőrzést a felhívással érintett adónemre és időszakra vonatkozóan.

Új előírás 2013. január 1-jétől. Az ellenőrzési határidő szempontjából az adózó bevallásában szereplő nyilatkozat vagy annak hiánya szerint megállapított áfakiutalási határidőt kell figyelembe venni, függetlenül a nyilatkozat megalapozottságától.

Változás 2012. június 20-ától. Új eljárás elrendelése, továbbá a kapcsolódó vizsgálat és külföldi adóhatóság megkeresése esetén az új eljárás, a kapcsolódó vizsgálat és a külföldi adóhatóság megkeresése kezdőnapjának már nemcsak az értékesítés postára adásának napja számít, hanem ezen értékesítések személyes átadásának napja is.

Változás 2013. január 1-jétől. Az adóhatóság az ellenőrzést az ellenőrzési határidő szüneteltetése alatt is folytathatja, függetlenül attól, hogy a szünetelésre milyen okból kerül sor.

Változás 2013. január 1-jétől. Az ellenőrzés teljes ideje alatt sor kerülhet az iratok bevonására, ha a vizsgálat alá vont, adózással összefüggő iratok megsemmisítésének vagy az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának veszélye áll fenn. (Eddig ezt a törvény csak az ellenőrzés megkezdéséhez kapcsolódóan mondta ki.)

Változás 2013. január 1-jétől. Az alapellenőrzés a kapcsolódó ellenőrzés befejezésétől függetlenül lezárható, ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügy tényállása már tisztázott.

Változás 2013. január 1-jétől. Az ellenőrzési eljárás zavartalan lefolytatásának akadályozása esetén a NAV hivatásos állományú dolgozója már nem csupán az ellenőrzési, hanem a végrehajtási eljárásban is igénybe vehető. (Eddig csak az adóellenőr veszélyetetése, fenyegetése esetén volt erre mód, és csak az ellenőrzési eljárásban.)

Változás 2012. június 20-ától. Ha a fel nem fedett próbavásárlás nem állapít meg jogsértést, az ellenőrzés megállapításait nem kell ismertetni a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel.

Új előírás 2013. január 1-jétől. A hatósági eljárás során előterjesztett költségmentességi kérelemről az elsőfokú adóhatóság dönt, de a kérelem elbírálása nem befolyásolja a hozzá kapcsolódó eljárás lefolytatását.

Változás 2013. január 1-jétől. A költségmentességi kérelem elutasításáról hozott végzés is fellebbezéssel támadható.

Változás 2013. január 1-jétől. A kézbesítési vélelem beálltát minden eredménytelen küldeménykézbesítés esetében megállapítja az adóhatóság.

A kézbesítési vélelemmel kapcsolatos adatokat az adóhatóság internetes honlapján közzéteszi, és erről az ügyfélkapun keresztül értesíti az adózót. Ez alól kivétel az az esetkör, amikor a címzett megtagadta a részére kiküldött adóhatósági irat átvételét.

Ha az adóhatóság az iratot elektronikus úton kézbesíti az adózó, illetve meghatalmazottja részére, azt együttes kézbesítés esetén ugyanazon a napon kell az ügyfélkapu tárhelyén elhelyezni.

Az adózó a kézbesítési vélelem beálltát követően e ténynek az állami adóhatóság honlapján való közzétételét követő 15 napon belül kezdeményezheti a kézbesítési vélelem megdöntését.

Válozás 2012. június 20-án. Az illetéket kiszabó határozat jogerőre emelkedését csak az első alkalommal benyújtott, illetékmentességre vagy illetékkedvezményre irányuló kérelem akadályozza meg.

Változás 2013. január 1-jétől. Az örökhagyó halálát követően az örökhagyó tartozása miatt indult végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki. Ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható (örökrésze erejéig).

Változás 2013. január 1-jétől. A vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett magánszemély szja-fizetésre vonatkozó automatikus fizetési könnyítésének értékhatára 100 ezer forintról 150 ezerre, időtartama pedig négy hónapról hat hónapra nő.

Új előírás 2013. január 1-jétől. A jövőbeninek nem minősülő (múltbeli) ügyletekre feltételes adómegállapítás kérhető, amely csak társasági adóra, személyi jövedelemadóra, kisvállalati adóra, illetve helyi iparűzési adóra vonatkozhat. E kérelmet az érintett bevallás benyújtásáig, de legfeljebb a bevallási határidőig lehet előterjeszteni; tartós feltételes adómegállapítással, illetve jövőbeni ügyletre vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nem kérhető; a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapításról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig nem rendelhető el ellenőrzés a kérelemben szereplő ügyletre vonatkozóan; az ügyelttel összefüggő bevallás szerinti visszaigénylés esetén a kiutalási határidőt az ellenőrzési moratórium záró időpontját követő naptól kell számítani. Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem benyújtásáról nyolc napon belül tájékoztatja az adóhatóságot. Minden feltételes adómegállapításra irányuló eljárásban hozott döntést – a jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül – meg kell küldeni az adóhatóságnak.

A törvény meghatározza a szerződéscsomag, illetve szerződéstípus fogalmát. Szerződéscsomag azon ügyletek (szerződések) összessége, amelyek közvetlenül szolgálják a kérelemben megjelölt konkrét gazdasági cél elérését, és közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Szerződéstípusnak minősül az adózó és előre nem meghatározható számú – vagy előre meghatározható számú, de nem azonosítható – személy közötti ügylet (szerződés).

Változás 2013. január 1-jétől. Tartós feltételes adómegállapítás esetén a díj mértéke a nem tartós feltételes adómegállapításra irányadó díj kétszerese.

A jövőbeninek nem minősülő (jellemzően múltbeli) ügyletekre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelem díja a jövőbeni ügyletekre vonatkozó díj kétszerese.

A tartós feltételes megállapításra illetve jövőbeninek nem minősülő ügyletekre vonatkozó kérelmek esetén a felső korlát 15 millió forint, ha sürgősségi eljárásban kérik, 20 millió forint.

A feltételes adómegállapítási eljárásra vonatkozó kötelező képviselet bevezetésével egyidejűleg megszűnik a kérelmek ellenjegyzési kötelezettsége.

A kérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a határozat kiadmányozása előtt az adómegállapítást érdemben érintő jogszabályváltozás lép hatályba, a határozat – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a kiadmányozásakor hatályos jogszabályok szerinti megállapításokat is tartalmazza.

Az adómegállapítás a kérelem benyújtásának évében és az azt követő két évben alkalmazható. Ha az adózó a kérelem benyújtásakor jogszerűtlenül nyilatkozott, a tartós feltételes adómegállapítás feltételeinek fennállásáról, úgy a már kiadott határozatot befolyásolják a jövőbeni jogszabályváltozások, vagyis a döntés elveszíti három évre vonatkozó kötőerejét.

Az eljárás megszüntetése, illetve a kérelem elutasítása esetén a megfizetet díj 85 százalékát kell visszafizetni a kérelmező részére (az eddigi 75 % helyett); sürgősségi eljárásban – az ügyintézési határidő késedelme esetén – a sürgősségi felár visszafizethető.

A fellebbezésre, a kiegészítésre, a kijavítás iránti kérelmekre tételes díjat kell fizetni (illeték helyett), ennek mértéke fellebbezés esetén 100 ezer forint, egyéb esetekben 15 ezer forint.

A feltételes adómegállapítás kötőereje csak a határozat érdemi megállapítását érintő jogszabályváltozások esetén szűnik meg (eddig valamennyi jogszabályváltozás esetén megszűnt).