Munkavédelmi akcióterv: munkáltatói terhek csökkentési lehetőségei
Az alábbiakban az Országgyűlés által elfogadott, a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeit szabályozó részleteit foglaljuk össze. A rendelkezések többsége 2013. január 1-én lép hatályba, a kivételeket külön kiemeljük.
Szociális hozzájárulási adó kedvezmények
Az elfogadott törvényben meghatározott természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.
Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.
A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető részkedvezmény alapja megegyezik a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér összegével, de legfeljebb
100 000 forinttal. Amennyiben az adott hónapra a munkavállalónak juttatott munkabér magasabb, mint
100 000 forint, úgy a bruttó munkabér 100 000 forint fölötti része az általános szabályok szerint a szociális hozzájárulás alapját képezi.
Fontos kikötés továbbá, hogy ezen kedvezmények a START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezménnyel nem vonható össze.
Szakképzetséget nem igénylő munkakör
2012. december 1-től a Foglalkoztatások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-én hatályos KSH közlemény 9. főcsoportjába tartozó foglakozás szerinti munkakörben foglalkoztatott után időkorlát nélkül igénybe vehető a részkedvezmény alapjának 14,5 százaléka, mint részkedvezmény.
A részkedvezmény nem érvényesíthető, amennyiben a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag szakképzetséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta.
Pályakezdők
A legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő foglalkoztatottra tekintettel a részkedvezmény a foglalkoztatás első két évében a részkedvezmény alapjának 27 százaléka.
A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással a munkáltató részére egy alkalommal igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik.
A kedvezmény, amennyiben minden feltételnek megfelel, a 2012. december 31-én fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható, azzal, hogy a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontjának 2013. január 1-jét kell tekinteni.
25 év alatti, 55 év feletti munkavállalók
A részkedvezmény mértéke 14,5 százalék a fentiek alapján pályakezdőnek nem minősülő 25 év alatti, valamint az 55 év feletti foglalkoztatottak esetén. Abban a hónapban, melyben a munkavállaló a korhatárt betölti, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében igénybe vehető.
Tartósan álláskeresők
Tartósan álláskeresőnek az minősül, akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatását megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott. A részkedvezmény a foglalkoztatás első két évében a részkedvezmény alapjának 27 százaléka, a harmadik évben pedig a részkedvezmény mértéke 14,5 százalékra csökken.
A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
Anyasági ellátások folyósítása alatt vagy után foglalkoztatottak
A gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott személy után a kifizetőt a foglalkoztatás első két évében a részkedvezmény alapjának 27 százaléka, a foglalkoztatás harmadik évében pedig a 14,5 százaléka illeti meg, mint részkedvezmény.
A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti.
A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
Szakképzési hozzájárulás
A szociális hozzájárulási adókedvezménnyel párhuzamosan a szakképzési hozzájárulás alapja is csökkenthető a foglalkoztatás első két évében az alábbi munkavállalók esetén
25 év alatti pályakezdő
Tartósan álláskereső
Anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott
A csökkentés mértéke megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vehető csökkentő tétellel, tehát a munkavállaló bruttó munkabérének összegével, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 000 forinttal.
Részmunkaidős foglalkoztatás
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb 100.000 forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót a kedvezmény.
Forrás:RSM DTM Hungary
