Szja-változások, 2012

Adóalap-kiegészítés

Az új szabályok szerint évi 2 424 000 forint alatt nem növeli az adóalap összegét adóalap-kiegészítés, így csak a jövedelem efölötti része után kell 27 százalékos mértékkel az adóalap-kiegészítést megállapítani. Az adó mértéke továbbra is 16 százalék (2 424 000 forint felett az adóteher 20,32 százalék).

Ennek megfelelően nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem azon része után, amely nem haladja meg a 2 424 000 forintot akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg az adóalap-kiegészítés alól mentesített jövedelmet. A magánszemély nyilatkozatától függetlenül a kifizető alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az értékhatárt meghaladja.

A magánszemély köteles a kifizető részére adott írásbeli nyilatkozatában kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 424 000 forintot meghaladja. A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén, ha utóbb befizetési különbözet mutatkozik, a különbözet 12 százalékát különbözeti bírság címén meg kell fizetni.

Adójóváírás

2012. január 1-től – külön átmenet nélkül – megszűnik az adójóváírás.

Családi adókedvezmény

A családi kedvezmény szabályai lényegében változatlanok maradnak, változást jelent, hogy érvényesítéséhez 2012-től elég a családi pótlékra jogosultság megléte, a tényleges folyósítás a továbbiakban nem feltétel.

Spekulatív ingatlanügyletek

2012-től plusz adófizetési kötelezettség terheli a termőföldből átminősített ingatlan átruházása révén realizált hozamot, csakúgy, mint a termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaság részesedésének átruházásán elért árfolyamnyereséget, illetve a részesedés társaságból történő kivonása esetén a vállalkozásból kivont jövedelmet. A törvény definiálja a szokásos hozam mértékét a tulajdonban tartás időszakára. Az adó alapja:
- az ingatlan átruházása esetén a szokásos hozam és az ügyleten realizált hozam szokásos hozamot meghaladó részének háromszorosa,
- a részesedés átruházása, illetve kivonása esetén az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem és az árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem szokásos hozamot meghaladó részének kétszerese.

Nem kell ezeket a szabályokat alkalmazni, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére legalább öt évvel a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezését megelőzően került sor, vagy ha az átminősített ingatlant örökléssel szerezték.

Ingatlan-bérbeadás

Lakás bérbeadása esetén a bérbeadásból származó bevételből levonható a magánszemély által más településen bérbevett lakás után ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díj összege, abban az esetben, ha mind a bérbeadás, mind a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja. Ha bérleti díjjal összefüggésben költséget számol el a magánszemély, vagy annak összegét részben megtérítik számára, a kedvezmény nem alkalmazható.

Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem

Az ingó vagyontárgy (nem egyéni vállalkozóként történő) üzletszerű, rendszeres átruházásából származó jövedelem csak akkor adózik az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint, ha az ebből származó bevétel éves szinten a 600 ezer forintot meghaladja.

Az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből nem kell a jövedelmet megállapítani, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.

Ingatlan átruházásából származó jövedelem

Az ingatlanlízing-ügylet esetében a törvényben meghatározott eltérésekkel az ingatlan átruházásából származó jövedelem szabályait kell alkalmazni.

Nem pénzbeli juttatások

Az egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőt 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli. Ilyen juttatásnak minősül 2012-től:

a belső szabályzat alapján több munkavállalónak vagy (szabályzat hiányában) valamennyi munkavállalónak azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel;
a reprezentáció és az üzleti ajándék;
az adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá;
az adóévben nyújtott béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot (illetve annak a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét) meghaladó része.

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőnek 16 százalékos személyi jövedelemadót és 10 százalék ehót kell megfizetnie.

Átalakul az étkeztetés rendszere. A cafeteria keretén belül:

ha munkahelyi, üzemi étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében valósul meg az ételfogyasztás, akkor az ilyen formában juttatott jövedelemből havi legfeljebb 12 500 forint, és/vagy
melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra, illetve fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből havi legfeljebb 5 ezer forint adható.

A Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP) három alszámlát határoz meg a törvény, amelynek megfelelően:

szálláshely alszámlán maximum 225 ezer forintig,
vendéglátás alszámlán maximum 150 ezer forintig és
szabadidő alszámlán maximum 75 ezer forintig nyújtható kedvezményesen támogatás.

Az internetszolgáltatás ingyenes, kedvezményes biztosítása, vagy költségeinek megtérítése kikerült a béren kívüli juttatások közül.

Továbbra is változatlanul nyújtható a cafeterián belül például helyi utazásra jogosító bérlet, iskolakezdési támogatás, önkéntes kölcsönös pénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulás.

Adómentes juttatások

Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem a munkáltató által a munkavállalójának a rögzített árfolyamú végtörlesztéshez kamatmentesen (2011. szeptember 29- után) nyújtott kölcsönnel összefüggésben.
Ezen túlmenően adómentes a munkáltató által munkavállalójának a rögzített árfolyamú végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7 500 000 forintot meg nem haladó része, feltéve, hogy a munkáltató a támogatást közvetlenül a követelés jogosultja részére utalja át, vagy – utólagos térítés esetén – a végtörlesztést igazoló dokumentum bemutatását követően a munkavállaló számlaszámára utalja. A mentesség a 2011. szeptember 29-e és 2012. február 28a közötti időszakban adott támogatásokra vonatkozik.
Adómentes a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj.
(forrás: RSM-DTM)