Diákokra vonatkozó munkajogi szabályok
Az Mt. 72. § (3) bekezdése alapján a munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Ugyanakkor a fiatal munkavállalókra vonatkozó különös szabályok túllépnek a munkaviszony határain. Az Mt. 72/A. § -a megállapítja: ha a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végez munkát (pl. megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján), a jogviszony létesítésére az Mt. következő szabályai kell alkalmazni.
• Az Mt. 72. §-át: E rendelkezés szabályozza a munkaviszony létesítésének életkori feltételeit.
• Az Mt. 76. § (3) bekezdését: A munkaszerződés, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg. Így, ha gyámhatósági engedély kell a munkaviszonyhoz, ennek beszerzése nem kerülhető meg azzal, hogy a diákkal megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek.
• Az Mt. 79. § (3)-(4) bekezdését és (5) bekezdése második mondatát: Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamra létesíthető. Határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony időtartama - a korábban létesített munkaviszony időtartamával együtt - az öt évet meghaladhatja.
Ezen túlmenően a foglalkoztatás során az Mt-nek a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályait is alkalmazni kell (lásd erről „A fiatal munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezések” cím alatt írtakat!).
A fiatal munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezések
Az Mt. a fiatal munkavállalók esetében az általánosnál szigorúbban korlátozza a munkaidő maximumát és a pihenőidő minimumát. A 129/A. § szerint a fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet. Hangsúlyozandó: e szabály nem a munkaidő mértékére, hanem a beosztás szerint elrendelhető munkaidő tartamára vonatkozik. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. Ez a szabály gyakorlatilag kizárja, hogy a fiatal munkavállaló egy hosszabb munkaidőkeretet és egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján a munkáltató „nagykorú” alkalmazottaival együtt dolgozhasson.
A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Ha a gyakorlatot említjük, e korlátozó szabály betartásának kontrollálására az esély meglehetősen csekély. De ha Önök felvesznek a nyári hónapokra egy 18. év alatti kollégát – azon túl, hogy rákérdeznek az életkorára -, kérdezzék meg, dolgozik-e egyidejűleg másutt.
Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ezzel szemben egyébként, az Mt. általános szabálya szerint munkaközi szünet csak a napi hat órát meghaladó tartamú munkavégzés esetén jár. A két munkanap közötti napi pihenőidő mértéke legalább tizenkét óra, kell, hogy legyen. A pihenőidő biztosításával kapcsolatban további munkáltatói megszorítás – munkavállalói garancia -, hogy a heti két pihenőnap közül az egyiket vasárnap kell kiadni és a nincs mód arra, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret alkalmazására tekintettel másként adják ki. Minderre egyébként sem lenne lehetőség, mert a fiatalok csak egyheti hosszúságú munkaidőkeretben foglalkoztathatók. Alappal vetődhet fel a kérdés: egy hétvégére (szombat-vasárnapra) nem lehet a fiatal munkavállalót jogszerűen alkalmazni?!
További korlát, hogy a fiatalok éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre sem vehető igénybe. Az ismertetett rendelkezések kógensek, azaz kötelezően alkalmazandók, ezektől eltérni még a felek megállapodásával sem lehet.
.
A fiatalok pótszabadsága
Az Mt. 132. § (1) bekezdése alapján a fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. A fiatalkorúaknak járó pótszabadság a tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre - arányosan - azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett [MK 120. szám]. Ha például a munkavállaló június 30-ig betölti 18. életévét, majd július 1-től munkaviszonyt létesít, az év felére jár az ötnapos pótszabadság fele, 2,5 munkanap, amely a kerekítés szabályai szerint három munkanapot jelent számára.