Változások

1. A bérjellegű jövedelmeket, melyek kifizetését 2011. január 16-ra lehetséges halasztani, a 2011. évben csak 16 %-os mértékű SZJA terheli értékhatártól függetlenül. ( bérleti díj, osztalék, stb.)

2. A társasági adó feltöltési kötelezettség 100 millió Ft-os értékhatára csak 2010. december 17-től hatályos, tehát akit érint a változás (pl.: az előző évi árbevétele 60 millió Ft volt), az a nemleges bevallását se nyújtsa be ezt az időpontot megelőzően.

Az idei évben a társasági adóelőleg feltöltéséről 2010. december 20-ig, az 1046 -os
bevallásban kell eleget tenni.

A helyi iparűzési adó feltöltésére ugyanezek a szabályok vonatkoznak, melyhez a nyomtatvány a települések Önkormányzatainak honlapjáról letölthető.
A budapesti helyi iparűzési adóelőleg feltöltéséről 2010. december 20-ig, a www.budapest.hu-n elérhető „Bevallás az iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről” nyomtatványon kell eleget tenni.
A vidéki települések IPA feltöltéséről az Önkormányzat küldött tájékoztatót. Amennyiben ez nem áll az Ön rendelkezésére, a könyvelővel szíveskedjen felvenni a kapcsolatot.

3. Az EVA 30%-os szintje megközelíti a gazdaságosság határát. A társasági adó 10%-ra való csökkenésével esetenként előfordulhat, hogy érdemesebb az EVA körből kijelentkezni - azokban az esetekben, ahol a bevétellel szemben bizonyos költségek elszámolhatóak.

4. A látványcsapatsport támogatására vonatkozó kedvezmények csak az Európai Bizottság jóváhagyása után folyósított támogatásokra lesz alkalmazható.

2010. évi változások a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban

TAO A Magyar Kármentő Alap számlájára utalt pénzbeli támogatás közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül, ezért az átutalt összeg igazolás nélkül is elszámolható költség, vagyis nem növeli a társasági adóalapot.
SZJA Önálló tevékenységet végző magánszemély, egyéni vállalkozó bevételét nem kell megemelni az elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtott szolgáltatás, adott termék piaci értékével.

ÁFA (2010. június 17-től)

- Közcélú adományként átadott eszközök, nyújtott szolgáltatások után nem kell áfát fizetni.

2011. január 1-től életbe lépő változások

Személyi jövedelemadó- változások

- Összevont adó alapja továbbra is a munkáltató által fizetett járulékokkal növel kereset (az adóalap-kiegészítés mértéke 27 % még 2011-ben, 13,5 % lesz 2012-ben, és 2013-tól megszűnik).
- A 10 %-os kedvezményezett mérték megszűnik. 16 %-os egységesen az adókulcs az összes adóköteles jövedelemre (bér, osztalék, bérbeadás, árfolyamkülönbözet, kamatkedvezmény, ingatlanértékesítés stb.). Ezzel összefüggésben megszűnik továbbá a korábban adósávot emelő, adóterhet nem viselő járandóság fogalma (pl.: nyugdíj, GYES), valamint az ingatlan-bérbeadás elkülönült adózása, a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek megkülönböztetése az adóelőleg tekintetében, a végkilelégítés megosztására vonatkozó szabály.
- Az ingatlan-bérbeadás adózására az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ezért a bevétellel szemben a 10 %-os költségátalány, vagy tételes költségelszámolás esetén bizonyos költségek, bizonyos feltételekkel levonhatóak lesznek (értékcsökkenés, felújítás).

Ezzel kapcsolatosan mindenkinek érdemes átgondolni, hogy azon bérjellegű jövedelmek kifizetését, melyeket 2011. január 16-ra tud halasztani, éljen a lehetőséggel.

- Adójóváírás 2.750.000 Ft adóalap—kiegészítéssel növelt jövedelemig 16 %, vagyis havonta 12.100 Ft, csökkenő összegben 3.960.000 Ft-ig érvényesíthető.
- Az összes jövedelembe már nem fog beszámítani a vagyoni értékű joggal kapcsolatosan, valamint a bírósági ítélet alapján a munkaviszony megszűnésére tekintettel megszerzett jövedelem, és az osztalékelőleg. Az osztalékká válás évében azonban továbbra is beszámít majd.
- Családi kedvezménnyel csökkenthető az adóalap—kiegészítéssel növelt összevont adóalap felső korlát nélkül:
o 1 – 2 fő kedvezményezett eltartott (a rokkantsági járulékban részesülő magánszemély önmaga után érvényesítheti) —> 62.500 Ft/fő/hó
o 3 – fő és felette — > 206.250 Ft/fő/hó
A családi kedvezmény a munkáltatónak tett olyan nyilatkozat alapján érvényesíthető, mely tartalmazza a magánszemély, az eltartottak és a munkáltató azonosító adatait.

- Az illetékmentesen megszerzett ingatlan értékesítésekor a bevétellel szemben elszámolható szerzési érték öröklés esetén a hagyatéki leltár szerinti érték, ajándékozásnál a bevétel 75 %-a
- Nem pénzbeli juttatások (egyes természetbeni juttatások helyett),

1. béren kívüli juttatások melyek értékének 1,19 szerese után 16 %-os SZJA terheli a kifizetőt:
- üdülési csekk, üdülési szolgáltatás a minimálbért meg nem haladó mértékig
- 18 ezer Ft-ig fogyasztásra kész étel (meleg, hideg) vásárlására jogosító utalvány
- helyi utazási bérlet
- iskolakezdési támogatás gyermekenként a minimálbér 30 %-ig
- internethasználat juttatása 5 ezer Ft értékig
- Szécheny-pihenőkártya számlára való juttatás (a rendszerbe bevont szolgáltatói kör szolgáltatásának vásárlására – 2011-ben fogják szabályozni), az összes juttatótól kapott utalás összevontan 300 ezer Ft-ig
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás a minimálbér 50 %-ig
- önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás a minimálbér 30 %-ig
- iskolarendszerű képzés költsége a minimálbér 2 és félszereséig

A juttatási határok betartását a kifizető a magányszemély nyilatkozata alapján veszi figyelembe. Nyilatkozat hiányában a jogkövetkezmények a kifizetőt terhelik.

2. egyes meghatározott béren kívüli juttatások, melyek értékének 1,19 szerese után 16 %-os SZJA és 27 %-os EHO terheli a kifizetőt,
- a béren kívüli juttatások kedvezményes mértékét meghaladó rész
- hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó, adóköteles étkezés, vagy más szolgáltatás,
- a reprezentációnak nem minősülő vendéglátás, szabadidőprogram, utazás, és szállás költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő bevétele
- cégtelefon használat
- csoportos életbiztosítás
- nem üzleti ajándéknak számító, a minimálbér 1 %-át meg nem haladó értékű reklám- és egyéb ajándék, amennyiben a juttatásban részesülő személye nem ismert
- csekély értékű ajándék a munkavállaló, a tag, valamint rájuk tekintettel közeli hozzátartozónak, hallgatónak évi 3 alkalommal, a minimálbér 10 %-át meg nem haladó értékben juttatott termék, szolgáltatás
- üzleti ajándék: a minimálbér 25 %-át meg nem haladó értékű, a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatalos, szakmai kapcsolat keretében adott ajándék
- kamatkedvezményből származó jövedelem
- nem pénzbeni nyereményből származó jövedelem, vetélkedő díja

Ha adóellenőrzés során a juttatásokkal kapcsolatosan a kifizető rosszhiszeműségét megállapítják, akkor az adóalap 50 %-nak megfelelő mulasztási bírság szabható ki

3. egyes meg nem határozott juttatások, melyek 27 %-kal felbruttósított értéke után a magánszemély adózik az összevont adóalap részeként, viszont érvényesíthetőek a kedvezmények (pl.: családi). A 27 %-os járulék, vagy a 27 %-os EHO a kifizetőt terheli
- munkavállalóknak azonos feltételekkel, vagy megismerhető belső szabályzat alapján nyújtott szolgáltatás, adott termék
- magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés
- művelődési intézményi szolgáltatás (színházjegy, stb.)
- sporttevékenységhez, személyszállításhoz nyújtott szolgáltatás
- magánszemélynek nem foglalkoztatói minőségben adott termék, nyújtott szolgáltatás

- Adókedvezmények igénybevételének határa, korlátozása megszűnik.
- Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 %-ról 20 %-ra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.
- Adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot akkor tehet a magánszemély, ha a munkáltatótól szerzett jövedelménél a levont adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb, mint 1.000 Ft, az alkalmanként 100.000 Ft-ot nem meghaladóan kifizetőtől esetlegesen kapott összegből az adóelőleget a kifizető levonta, továbbá adókedvezményt az adóelőleg levonásához adott nyilatkozatának megfelelően érvényesít, nem kér adókiutalást, valamint tételes költségelszámolást nem alkalmaz.
- A számlát kiállító magánszemélytől csak nyilatkozat alapján vonhat le adóelőleget a kifizető. A magánszemélynek kell negyedévente az adóelőleget befizetni, majd éves bevallásába beállítani..
- Ajándékozás útján, illetékmentesen megszerzett ingatlant értékesítésekor a bevétel 75 %-a tekintendő megszerzésre fordított összegnek és más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.
- Sportversenyen, -vetélkedőn nyert érem, trófea, serleg értékhatártól függetlenül, valamint a sportesemény-szervező által saját tevékenységére tekintettel, sporteseményre szóló belépőjegy juttatás legfeljebb 50 ezer Ft-ig adómentes.

- Megszűnik az egyéni és társas vállalkozókat érintő kivétkiegészítés

- Egyéni vállalkozókat érintő változás:
o 500 millió Ft adóalapig 10 %-os , felette 19 %-os mértékű vállalkozói SZJA

- Az őstermelő évi legfeljebb 100 ezer forintos kedvezményt érvényesíthet jövedelemkorlát nélkül.
- A bejelentett háztartási munka adó és járulékmentes, ha természetes személy foglalkoztat háztartási munkára természetes személyt, de nem is keletkeztet TB jogosultságot. Bejelentéskor 1.000 Ft regisztrációs díjat köteles fizetni a foglalkoztató.

Társasági adó- változások

- Adókulcs: Az adóalap 500 millió forintos összegéig alkalmazható a 10%-os adókulcs minden kötöttség nélkül. A meghaladó részre a társasági adó kulcsa továbbra is 19 %.

- A külföldi szervezet társasági adó-kötelezettsége megszűnik.
Ha a külföldi személy 2010.12.31-ig belföldi illetőségű adózótól kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat kap, e jövedelmei után 30%-os mértékű társasági adót kell fizetnie.

- Bejelentett részesedés apportálásakor a részesedés kivezetése miatt keletkezett nyereség után is érvényesíthető az adóalap kedvezmény.

- A Magyar Kármentő Alap részére nyújtott támogatás után - az alap által kiadott igazolás birtokában – a támogatás 50%-val csökkenthető a társaság adóalapja.
A Kármentő Alapnak adott támogatás, juttatás elismert költségnek, ráfordításnak minősül. A kedvezmény már a 2010. évre vonatkozóan is alkalmazható (az igazolást kérni kell, nem küldik automatikusan!).
- Külföldi illetőségű személy részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás miatt elszámolt költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek már a 2010. évben sem. Abban az esetben, ha a juttató rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, hogy a juttatás adóévében az eredménye a juttatás összege nélkül nem lesz negatív, akkor a juttatónak nem kell növelnie az adózás előtti eredményét.

- A filmtámogatásra, ill. az előadó-művészeti szervezetek támogatására fordított juttatások miatt elszámolt költség, ráfordítás a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek. (Az előadó-művészeti szervezet támogatásához kapcsolódó adókedvezmény alapját képező, előadó-művészetből, bábszínházi előadásból származó jegy- és bérletbevétel statisztikai besorolása (SZJ száma) 2011-től megváltozik, ezentúl „TESZOR 90.01 Előadóművészet”-ként, valamint „TESZOR 93.2 Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységből a bábszínházi előadás”-ként kerül meghatározásra.)

- A szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszerek köre 2011-től kibővül az ügyleti nettó nyereségen alapuló és a nyereség-megosztásos módszerrel.

- Azoknak a vállalkozásoknak, akiknek a 2009-es adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, társasági adófeltöltési kötelezettségük van december 20-ig. A feltöltést december 20-ig legalább az adó 90%-ig teljesíteni kell.

- Ellenőrzött külföldi társaság fogalma megváltozik 2011-től. Ezentúl ellenőrzött külföldi társaságnak csak az a külföldi társaság minősülhet, amelyik nem fizetett legalább 10 % társasági adónak megfelelő adót, vagy ha adóalapja és eredménye nulla, vagy negatív, akkor az államában előírt társasági adómérték nem éri el a 10%-ot.

- Új adókedvezményt vezetnek be, amennyiben az Európai Bizottság is jóváhagyja, ez a kedvezmény a látványcsapatsport (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) támogatása. Az adott támogatás, juttatás értéke után az adókedvezmény a támogatott által kiállított igazolásban szereplő összegig, maximum az adóévi fizetendő adó 70 %-ig érvényesíthető. Emellett a támogatás, juttatás összege vállalkozói tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül.

- Megszűnik a külföldről származó kamatjövedelem adómentessége.

 Általános forgalmi adó 2011.

- Szolgáltatás teljesítés helye: Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport és hasonló szolgáltatás nyújtás teljesítési helye az általános szabály szerint a szolgáltatást igénybevevő gazdasági célú letelepedésének helyére változott, kivétel a rendezvények belépőinek értékesítése, mert az továbbra is a rendezvény helye.
- Fordított adózás: Fordítottan adózik a felszámolási és csődeljárás alatt álló adóalany által 100 eFt-ot meghaladóan nyújtott szolgáltatás is, nem csak a termékértékesítés.
Az értékhatárt nem termékenként és szolgáltatásonként kell érteni, hanem ügyletenként.
- Termékimport: Az importőrnek az áfamentes vámkezeléshez ezentúl a közösségi adószámát is meg kell adnia.
- Áfaalap korrekció önellenőrzés nélkül: Az áfamentes ügyletek utólagos korrekcióját nem kell önellenőrizni. Például: közösségi adómentes értékesítésnél utólag adott árengedmény.
- Meghiúsulás esetén akkor is csökkenthető önellenőrzés nélkül az adóalap, ha a meghiúsulás bármely félnek felróható magatartása, vagy feleken kívül álló ok (természeti katasztrófa) miatt következett be.
- A 2009. évi más tagállami áfa-visszaigénylésére vonatkozó határidőt 2010. szeptember 30-ról 2011. március 31-re meghosszabbították.
- Az egyszerűsített számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, ha ő a saját államában adófizetésre kötelezett.
- Ingyenes termékátadás esetén az áfa alapja a termék átadáskori állapotára (használt) érvényes beszerzési érték.
- Az eleve adományozási céllal beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás után nem jár áfakedvezmény. Egyéb esetben is csak a közhasznú, kiemelten közhasznú adományozott igazolása alapján érvényesíthető.
- Külföldi illetőségű által célzott beszerzésre, szolgáltatásra adott pénzadomány felhasználására jutó áfát az adóhatósága a kedvezményezett kérelmére visszatéríti, amennyiben az adományozó ezt feltételként kikötötte, és a saját adóügyi illetékessége szerinti államban számolta el az adományt.

Helyi adókról 

- Megszűnő adónemek: Megszűnik a vállalkozások kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó.
- Építményadó: Alapterület szerinti építményadóztatás esetén a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, telke után ezentúl nem csak az ingatlan fajtája, településen belüli elhelyezkedése számít, hanem a hasznos alapterület, a funkció, a vendéglátást szolgáló épület nyitvatartási ideje is figyelembe vehető. Felső határ a hasznos alapterület szerinti adózás esetén 900 Ft/m2-ről 1.100 Ft/m2-re nőtt.
- Felső határ korrigált forgalmi érték szerinti adózás alapján 3 %-ról 3,6 %-ra emelkedett.
- Ideiglenes jellegű iparűzési adó: A TEÁOR szerint építőipari tevékenységet végző, amennyiben tevékenysége előzetesen meghaladja a 180 napot, azonnal állandó jellegű tevékenységet végzőnek minősül. Amennyiben mégsem haladja meg a 180 napot a tevékenység, az adóévet követő év január 15-ig bevallást kell tenni és be is kell fizetni az adót.
- Iparűzésiadó-alap megosztás: A személyi jellegű ráfordítások alapján és a komplex módon történő iparűzési adó alap megállapítás esetén, az ügyvezetők személyi jellegű ráfordításából legalább 10 %-ot a székhely szerinti településnek fizetendő adó számításánál kell figyelembe venni.
- Nem alkalmazható az eszközérték arányos megosztás, ha a székhely szerinti településen nincsenek eszközei a vállalkozásnak.
- Az építőipari tevékenységet végző vállalkozás az iparűzési adóalap megosztására választhatja, hogy:
- a teljes adóalap 50 %-át a 2011. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint osztja meg a székhely és a telephelyek szerint, vagy
- az adóalap másik 50 %-át az egyes építkezések miatti telephellyé váló települések között osztja meg az ott végzett építőipari teljesítményi arányában.
- Gépjárműadó: A légrugós tehergépjárművek kedvezőbb adómértékének igénybevételéhez nem kell külön bejelentést tenni az adóhatóságoz, amennyiben a járműnyilvántartás tartalmazza ezt az adatot.
- A súlyos mozgáskorlátozottak 13 ezer forint kedvezményt érvényesíthetnek 

Illetékekről 

- Vagyoni betét átadása kapcsolat vállalkozások között 2010. augusztus 14-től: Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglevő vagyoni betét átruházása olyan vállalkozások között, amelyek a társasági adóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak számítanak. A mentesség minden olyan ügyben alkalmazható, amelyet az adóhatóság 2010. július 1-jén még nem zárt le jogerősen.
- Kedvezményezett eszközátruházás illetékmentessége: Ezentúl nem esik el az illetékmentességtől az üzletágat átvevő társaság, ha a kedvezményezett eszközátruházás keretében átvett eszközöket a szerződés illeték-kiszabásra történő benyújtását követő egy éven belül elidegeníti.
- Lakóházak használatbavételi engedélye: Időben teljesítettnek kell tekinteni a lakóházépítést, ha a használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóság már kiadta, de az építésére nyitva álló határidő lejártakor még nem jogerős.
- Esedékesség és fizetési határidők: 15 nappal meghosszabbodik az illetékfizetés esedékességének időpontja, miközben megszűnik a 15 napos átmeneti idő, amely alatt az illetéket az esedékesség eltelte után még késedelmi pótlékmentesen be lehetett fizetni.

Adózás rendéről szóló törvény

 Közbeszerzéses kifizetések: 2010. december 31-ig levonás nélkül fizetheti ki a közbeszerzési beruházó vállalkozó az alvállalkozójának 200 eFt-ot meghaladó díjat, amennyiben annak tartozása 2008. szeptember 30-a előtt keletkezett. 2010. július 1-ről hosszabbították meg a határidőt.

 Bérbeadás adószám nélkül 2010. augusztus 16-tól: a magánszemélynek nem kell bejelentenie az ingatlan bérbe- vagy haszonbérbe adását és adószámot sem kérni az adóhatóságtól.

2011. január 1-től

- Adónyilatkozat: A személyi jövedelemadó bevallás egyszerűsített formája, először a 2011. évi kötelezettségek teljesítésekor lehet beadni papíralapon vagy elektronikus úton az adóévet követő év május 20-ig. Tartalmazza a magánszemély azonosító adatain túl az adóköteles jövedelmek összegét, szja fizetési kötelezettséget és a levont szja-előleget. Bevallásnak minősül.
- Nem magánszemély adózót nagykorú tagja is képviselhet
- Nem azonosítható adózói befizetés teljesítési időpontja a befizetés azonosításának időpontja.
 Az adóhatósági igazolás kiállítási határideje a kérelem beérkezésétől számított 30 napról 8 napra csökken.
 Az állandó képviselő bármely kötelezettséggel kapcsolatos szankció alól kérhet kimentést, amelyre a meghatalmazása szól, nem csak a bevallási és adatszolgáltatási alól.
 Egyéni vállalkozó e tevékenysége szünetelésének időtartama alatt is köteles a más minőségben végzett tevékenységével kapcsolatos adókötelezettségek teljesítésére.
 Egyszerűsített foglalkoztatás: ha a munkáltató átlépi az egyszerűsített foglalkoztatás létszám és időkorlátait, a korlát átlépés feltárásától számított 8 napon belül köteles biztosítottként bejelenteni a nála ilyenként foglalkoztatottakat.
 az előtársaság adószám nélkül tehet eleget az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentési kötelezettségének, de az adószám birtokában 8 napon belül meg kell ismételni annak feltüntetésével.
 Törzsadatokról nem küld értesítést az adóhatóság, mivel elektronikus úton bármikor az adózó hozzáférhet adataihoz. Az újonnan alakult adózók számára azonban továbbra is fennáll a tájékoztatási kötelezettség.
 Telephely bejelentési kötelezettsége van a társaságoknak közvetlenül az adóhatóság felé azon esetekben, amikor gazdasági tevékenységet folytatnak rajta, de társasági szerződésben nincsenek megnevezve és a cégbíróságnál sem bejelentve, ugyanakkor megfelelnek az „adózás„ telephely fogalmában foglaltaknak.
 ÁFA nyilatkozat: az adózónak adóköteles tevékenységének megkezdésekor nyilatkozatot kell tenni az ÁFA általános szabálya szerinti adózás választásáról. Eddig ezt nem kellett.
 A végelszámolás kezdő és záró időpontjának bejelentését az adóhatóság felé csak a cégbejegyzésre nem kötelezett adózóknak kell ezután megtenni, mivel a többi adózó adatairól a cégjegyzékből értesül az adóhatóság.
 Adószám-felfüggesztést nem alkalmazhat az adóhatóság a fizetési kedvezményben részesülő adózók esetén arra hivatkozva, hogy egy évet meghaladóan tartozik az adózó.
 Adófizetés csak átutalással teljesíthető azon adózók esetén, akik bankszámla nyitásra kötelezettek. Készpénz-átutalási megbízással nem helyettesíthető a befizetés.
 Túlfizetés ezentúl csak akkor téríthető vissza az adózónak, ha eleget tett bevallási kötelezettségeinek és adótartozás mentes.
 Önellenőrzés befejezésére nincs lehetőség, ha az adóellenőrzést bejelentő értesítést kézhez vette, vagy a megbízólevelet átvette az adózó. Legkésőbb ezen időpontot megelőző napon kell elektronikusan benyújtani, vagy feladni postán az önellenőrzésről szóló bevallást.
 Adatszolgáltatás, adatkérés: ezentúl nem kell az adóhatósághoz bejelenteni az egészségbiztosítási igazgatási szervek által passzív jogon folyósított ellátásokra (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) vonatkozó adatokat.
 Az adóhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a Nyugdíj-biztosítási alap kezeléséért felelős szerv részére az SZJA és az EVA tv. szerinti kiegészítő tevékenységet folytató egyén vállalkozó nyugdíjjárulék adatait.
 Ellenőrzési határidő egyszerűsített felszámolási eljárás: a záróbevallás benyújtását követő 45 napon, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül köteles az adóhatóság befejezni az adóbevallás ellenőrzését. Utóbbira eddig 120 nap vonatkozott.
 Külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt csak az érintett adónemben kell felfüggeszteni az adóvizsgálatot, a többi adónem esetén nem, így az elévülés szünetelése is csak a megkereséssel érintett adónemekre vonatkozik.
 Elővezetés: az első szabályszerű idézésre való megjelenés elmulasztása esetén ezentúl elővezethető az a személy is, aki az adóellenőrzéssel érintett időszakban az adózó képviselője, alkalmazottja volt.
 Kézbesítés: ha az adózónak több képviselője is van, az adóhatóság csak az egyik részére kézbesít. Az adózó jelölheti ki melyik képviselő részére történjen ezután a kézbesítés, ha ez nem történik meg, az adóhatóság véletlenszerűen választja ki azt akinek az iratokat kézbesíti.
 Szokásos piaci ár: a kapcsolt viszonyban álló társaságnak nem minősülő felekre is vonatkoznak a szokásos piaci ár megállapítási eljárás szabályai.
 Visszatartás mellőzése: költségvetési támogatást ezentúl nem kell visszatartani, ha az adózó kérelmében valószínűsíti, hogy annak elmaradása súlyosan veszélyezteti az ő és együtt élő hozzátartozói megélhetését.

 Helyi iparűzési adó

1. 2010. június 29-től:
A helyi iparűzési adóval kapcsolatos bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségeket ismét az illetéke önkormányzati adóhatóságoknál kell teljesíteni, nem pedig az állami adóhatóságnál.
A 2010. június 29-ig le nem zárult eljárások esetén az állami adóhatóság az ellenőrzés befejezése után átadja az adóügyet az önkormányzatnak, amely lefolytatja a hatósági eljárást. Ha az állami adóhatóság határozathozatallal zárta le az adóügyet, a jogorvoslati eljárást is neki kell lefolytatni.
Határozathozatallal le nem zárult fizetési könnyítési valamint végrehajtási eljárásokat az állami adóhatóság átadja az önkormányzatoknak, kivéve ha a végrehajtás megindul az ingó vagy ingatlan vagyonra és az önkormányzat úgy dönt, hogy az állami adóhatóság folytassa le az eljárást.
Az esedékességig meg nem fizetett tartozásokra az önkormányzat jogosult.
Az adó megállapítási jogának elévülésére ismét az öt éves határidő vonatkozik.
Az önkormányzati adóhatóság megkeresheti az állami adóhatóságot, hogy a 10 eFt-ot meghaladó helyi- és gépkocsiadó tartozást hajtsa végre az adózón, amennyiben tartozásátvezetéssel vagy kiutalás visszatartással nem tudta azt behajtani.
Az adózónak 2010. január 1-e és 2010. június 29-e között az adóhatósághoz bejelentett adatokat nem kell megismételnie az önkormányzatnál.

2. 2011. január 1-től
A helyi iparűzési adó és idegenforgalmi adó bejelentési és változás bejelentési nyomtatvány országosan egységes lesz.

Társadalombiztosítást érintő változások

- „Kötelező legkisebb személyi alapbér” fogalom a minimálbér helyett, melynek összege 78.000 Ft/hó
- Megszűnik a legalább a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség szabálya minden biztosítási jogviszony esetében
- A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében, ha főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igénylő, akkor a garantált bérminimum összege után kell járulékot fizetni, melynek összege 94.000 Ft/hó
- Egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %-ról 10 %-ra emelkedik
- Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 5.100 Ft (170 Ft/nap)
- Megszűnik a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel kifizetett jövedelemmel kapcsolatos járulékfizetési kötelezettség
- A béren kívüli juttatás vagy mentes minden társadalombiztosítással összefüggő tehertől, vagy 27 százalékos EHO-t kell leróni értékének 1,19-szerese után
- A passzív táppénz napi összege legfeljebb a minimálbér 150 százalékát teheti ki
- Járulékfizetés felső határa 2011. január 1-jétől 21.000 Ft/nap, 7.665.000 Ft/év
- „(4) A START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártyát az igénylő legkésőbb 2011. december 31-éig válthatja ki, és ezek alapján a munkaadót legfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg az e törvény szerinti járulékkedvezmény.”
- A NYENYI adatszolgáltatást 2010 és 2011 évekre vonatkozóan meg kell csinálni

EHO

Az EHO fizetés szabályi nem változnak, de megszűnik az állandó lakhely céljára szolgáló lakás mentessége.

 Számviteli törvény változásai

- A külföldi fizetőeszközben fennálló eszközök és források mérlegforduló-napi értékelésénél megszűnik a mérlegelési lehetőség, minden esetben át kell értékelni a választott árfolyamra.
- Az egyszerűsített éves beszámoló készítési lehetőség kiterjedt a zártkörűen működő részvénytársaságokra, a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire, a nem a magyar számviteli szabályok szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolási körbe bevont leányvállalatokra, valamint az eltérő üzleti évet választó vállalkozókra.
- Mentesített anyavállalat közzététele: Ha az éves beszámoló készítése alól mentesített magyar anyavállalatnak közzé kell tennie a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját, akkor ezt magyar nyelven kell közzétennie, de ennek ezentúl nem kell hiteles magyar fordításnak lennie. A fölérendelt külföldi anyavállalat magyarra fordított beszámolóját e beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül kell közzétennie a mentesített magyar anyavállalatnak.

2010. december 7.